Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
IV. Kismáriacell
62 Kismáriacell A főapát folyamatos támadásai azonban célt értek. 1750 októberében Mária Terézia vendégnek a göttweigi apátságba küldte Koptikoí. Utasítása szerint nem avatkozhatott a kolostor ügyeibe, s az apátságot nem hagyhatta el, de az ott tartózkodásának költségeit (évi 400 forint) a pannonhalmi főapát volt köteles fizetni. A főapátot pedig méltatlan magatartása miatt erősen megrótta a királynő.116 Mária Terézia Hiblár Zsigmond pannonhalmi perjelt nevezte ki dömölki kormányzónak azzal a megkötéssel, hogy lelkiekben a győri püspöktől függ. Amikor a kormányzó megérkezett Dömölkre, azt tapasztalta, hogy szépen jön a búcsús nép, noha a főapát sokat ártott a helynek. Egy orvos és a lánya csodásán meggyógyult, ezért ezüstből készült ajándékot küldött Bécsből a templomnak. Nagy csalódás érte Hiblárí, mert a pénztár teljesen üres volt, számlákat és számadásokat sem talált. A Szent Anna-oltár elkészült, de nem volt kifizetve, sok felajánlott tárgy el volt zálogosítva.117 KoPTiKot királyi rendelet szólította fel, hogy tisztázza magát. Az apát a válaszában leírta, hogy az apátság gazdálkodását jószágkormányzók intézték, akik a főapátnak számoltak el. A templom és a kolostor hozzávetőlegesen 30000 forintba került. Az adósságát emlékezetből 14000 forintra becsülte, de jelezte, azok a nagy munkák készültek el, amelyek igazi kegyhellyé emelték Dömölköt. Sok mindenben a munkáját akadályozó, őt lejárató főapátot nevezte meg felelősnek. Az Anna-oltárért a megbeszélt árnál sokkal többet követeltek a készítők, ráadásul az e célra, előre kapott adománynak egy részét kénytelen volt a templom tetőzetére költeni. Erdődy gróf és felesége az ottléte alatt is, de távozása után is segítette Koptikoí, sohasem vonták kétségbe tisztességét és jóakaratát. A főapát szerint azonban az apát a távozásakor egyszerűen ellopta és magával vitte a javak egy részét, összesen 3000-4000 forint értékben. Ezért is törvénytelennek tartotta, hogy őt akarták kényszeríteni az apát göttweigi tartózkodásának megfizetésére. A főapát először csak 200 forintot fizetett ki, aztán másfél évig semmit. Ezért 1752 augusztusában Ferenc császár mint uralkodótárs a győri püspök-főispánnak adott utasítást a pénz megfizettetésére. Később is csak késve, felszólításokra és tiltakozások után fizette ki a főapát az évi 400 forintot. A királynő 1751-ben a főapátnak és az apátnak is megtiltotta a másik fél gyalázását. Koptik közben szegénysége miatt panaszkodott, mert a pannonhalmi pénzt a göttweigi apát kapta. A háborúságnak az vetett véget, hogy Koptik Odó apát 1755. október 24-én Göttweigben meghalt.118 Mindeközben a celli kegyhelyet tömegek keresték fel. Nagyon rövid idő alatt olyan jelentőségre tett szert, hogy nemcsak a Dunántúl egyik legjelentősebb kegyhelye lett, hanem egyenesen Mariazell magyarországi riválisává vált. Ebben a folyamatban döntő szerepe volt KoPTiKnak, aki a kedvező földrajzi fekvésű helyen a Habsburg Birodalom dinasztikus kegyhelyének szobormásolatát helyezte el. Tehetséges, jó szervező, tudós ember lévén a Mariazellben szerzett tapasztalatait kiválóan hasznosította.119 116 Pacher 1912. 555-556. Oklevéltár 94. 117 Pacher 1912. 281-282. 118 Pacher 1912. 283-290. Egy a plébánián található levelezés másolata szerint. A celldömölki születésű Csoma János, a veszprémi érsekség püspök helyettese 1994-ben szerette volna Koptik hamvait Celldömölkön eltemettetni. A göttweigi apát azonban hosszas kutatás után sem tudta azonosítani Koptik földi maradványait, mert azok időközben a közös sírkamrába kerültek. 119 Tüskés-Knapp 2004. 240.
