Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
IV. Kismáriacell
60 Kismáriacell A dömölki kegyszobor minden ábrázolásán felöltöztetve látható, s a képeken rendszerint baldachin alá helyezik.101 Az egyik legkorábbi ábrázoláson a még el sem készült templom sematikus képe fölött lebeg.102 Van, ahol a szobrot felhőkoszorú és távlati indás keretezés övezi.103 Látható rózsakelyhen,104 fogadalmi tárgyakkal keretezve,105 gyógyulásért esdeklő betegekkel,106 valamint a kegyhely madártávlati képe fölött, felhőben lebegve.107 Ismerünk XIX. századi szentképeket is. A főapát - minden látványos fejlődés és püspöki kivizsgálás ellenére - az események megítélésében Dombi kanonokkal tartott. Sok kivetnivalót talált a nyomtatványokban. Megsértődött, mert az apát nem kért engedélyt a kiadásukra, s úgy vélte, Koptik vétett a Tridenti Zsinat és VIII. Orbán parancsa ellen, mert nyomtatványaiban püspöktől el nem ismert csodákat emleget. 1747 tavaszán meghallotta, hogy Bécsben árulják a „Bischöfilicher Decret” című nyomtatványt, és abban olyan rendkívüli eseményeket említ az apát, amelyek a szentszéki gyűlésen nem kerültek szóba, tehát a püspök nem ismerhette el. A főapát ezért egyenesen Kollonitz bécsi bíborosérsekhez fordult, hogy koboztassa el a nyomtatványokat. Ez meg is történt. Az eljárása miatt a győri püspök érezte sértve magát, de a főapáttól kapott magyarázat után megnyugodott. A püspöknél néhány világi ember is panaszt tett az első nyomtatványok tartalma miatt. A püspök sem hagyta szó nélkül az apát eljárását, de egészen másként járt el, mint Kollonitz. 1747 decemberében írta: fáj neki, hogy Koptik olyan eseményeket állított természetfelettinek, amelyeken nem lehet eligazodni, és válogatás nélkül minden leírt jelenséget úgy tüntetett fel, mintha azokat a püspöki szentszék elfogadta volna. Nem tartja helyesnek, hogy a kiadványokban az szerepel, milyen vendéglőben, mennyiért lehet szállást kapni. Inti az apátot, hogy ne keverje össze az anyagiakat a lelki gyarapodással, ezért a régi nyomtatványok terjesztését szüntesse be, újakat pedig az ő püspöki vizsgálata nélkül ne jelentessen meg. 1748- ban a főapát újabb panaszával fordult a püspökhöz az ismeretlen című, Győrben megjelent magyar nyomtatvány miatt, mely énekeket, imákat közölt, s utánuk történeti jegyzetek voltak. Úgy vélte, hogy a történeti rész megegyezik a korábbi kiadványokban megjelentekkel. A győri püspök válaszát nem ismerjük. 1749- ben látott napvilágot Sopronban a „Compendium Historicum” című könyv,108 amely részletesen foglalkozik a dömölki szobor történetével. Rajta van a püspöki engedély, a főapát mégsem elégedett vele. Ugyanis Koptik a könyvben többször kijelenti: mint történetíró készítette a művét, s ezért nemcsak azt írhatja le, amit a püspök csodának nyilvánított, hanem amit a szoborról kifogástalannak talált tanúk állítottak. Nem tetszett a főapátnak az új hely neve sem: cella de bona fortuna (szerencsés cell). Kifogá101 Szilárdfy-Tüskés-Knapp 1987. 38. Valamint a 62., 64., 65., 69-74. számú képek. Úgy vélem, a baldachin alá helyezett képek 1788 áprilisa utániak, amikor a baldachin valóban elkészült. Ha nem, akkor a korábbi, mariazelli mintát követték. 102 Szilárdfy-Tüskés-Knapp 1987. 61. számú kép 103 Szilárdfy-Tüskés-Knapp 1987. 66. számú kép 104 Szilárdfy-Tüskés-Knapp 1987. 63. számú kép 105 Szilárdfy-Tüskés-Knapp 1987. 75. számú kép 106 Szilárdfy-Tüskés-Knapp 1987. 67. számú kép 107 Bálint-Barna 1994. 133. 108 Compendium Historicum von dem Ursprung und Merckwürdigkeiten, des Gnaden-und Wunderreichen Orths Neu Maria-Zell bey Dömeclk... von einem Marianischen Clienten. Oedenburg 1749. Név nélkül, Koptik Odó munkája.
