Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)

IV. Kismáriacell

52 Kismáriacell tó és a felszerelés 3000 forintnál is többe került. Mivel sok látogatót kellett vendégül látni, ezért két konyhán is főztek, a bojtos ételek ráadásul többe kerültek, mint a hús. Az Erdődy család azonban ismét segített. A sági plébániát átadták a bencés rendnek, és a kamarai elnök neje 1000 forintot adott a templom tetőzetére. Koptik a főapáttól és a pannonhalmi konventtől azonban hi­ába kért segítséget.81 Az 1787. évi feloszlatáskor már a mai alakjában állt a templom az oldalkápolnái­val és a szentélyében a mariazellit után­zó kegykápolnával.82 A hármas sekrestye fölött a tárház (kincstár) található. A kegy­kápolnát az alapítójáról Erdődy-kápolnának is nevezik, ezért látható a homlokzatán az Erdődy- és az EsTERHÁZY-címer. Az elejét ezüstözött rács zárja le. A kegyoltár vagy fő­oltár - más néven Esterházy-oltár - az alapító hercegnőről kapta a nevét. A kegyszobor öltöztetős, celli Mária-szobor. A szobor fölött a felhőkben az Atyaisten mellett 22 angyal ezüstös képe látható, mindegyik kezében szentírási idézet. A kápolna előtt két angyal szobra áll, kezükben füstölőbe helyezett lámpa.83 A barokk kori Magyarországon szokás volt a kegyképeknek, kegyszobroknak az ak­kor elkészült kegytemplomba való ünnepélyes átvitele (translatio). Az egyház ezekre az eseményekre több napig tartó ünnepségsorozatot szervezett, amelyekhez a barokk te­atralitás minden eszközét bevetették.84 Valamennyi XVIII. századi átvitel közül feltehetőleg a kiscelli volt a legnagyobb szabású, leglátványosabb, nyolc teljes na­pon át tartó ünnepség.85 Volt, aki egyene­sen a magyar barokk legnagyobb egyházi ünnepének minősítette.86 A korábbi ün­nepségekhez képest több új látványelemet is találunk benne. Ezek közül a legfonto­sabb az a táblára festett barokk képsoro­zat, amelynek darabjai a hazai és külföldi szenthelyek kegyképeit ábrázolják. Ezzel szoros lelki-eszmei kapcsolatot teremtet­tek a régi és új kegyhelyek között.87 81 Pacher 1912. 248-249. 82 Mariazellben a kegykápolna a templom közepén helyezkedik el, Celldömölkön a templom végében, s gyakorlatilag főoltárként szerepel. 83 Pacher 1912. 245-247. 84 Bálint-Barna 1994. 129-130. 85 Bálint-Barna 1994. 131. 86 Tüskés 1993. 162. 87 Tüskés-Knapp 2001. 71. Ehhez hasonló képsorozatot Magyarország területéről nem ismerünk, csak külföldi példák állnak rendelkezésre. Tüskés-Knapp 2004. 244. Zarándokok (kincstári freskó részlete)

Next

/
Thumbnails
Contents