Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
IV. Kismáriacell
IV. Kismáriacell 53 Emlékezzünk vissza az 1745-ös évre, amikor a kegyszobrot az átépített kőkápolna új oltárára tették és új aranykoronát helyeztek Szűz Mária és Jézus fejére. Az átviteli ünnepségsorozat tulajdonképpen akkor kezdődött, s az 1748-as események ennek a folytatását jelentették. A kiscelli szobor átvitelét 1748. szeptember 15-re, Mária nevének ünnepét követő vasárnapra tűzték ki. Már előző este rengeteg búcsús érkezett. A győrieket Stehenics János nagyprépost vezette. Estefelé egész udvarával megérkezett a püspök. Egész éjszaka imádkoztak a magyarok, németek és horvátok. Másnap reggel a szentmisén három nyelven hangzott el a prédikáció, németül az új templomban, magyarul a templom előtt, horvátul a régi kápolna előtt. „Utánuk a püspök a papsággal a régi kápolnába vonul, főpapi díszbe öltözik, leemeli helyéről a csodatevő szobrot, átadja a körülötte levitákként szolgáló négy kanonoknak, azok díszes lészára teszik s az egészet a vállukra veszik. És megindul a körmenet harangzúgás, ének, zene, mozsárdörgés közt; elül megy zászlóval az ifjúság, utána jött sok búcsús, mindegyik csapat a maga zászlójával és szobrával; utánuk a czéhek, utánuk hoznak a férfiak sok minden állványon szobrokat, mögöttük jönnek a lányok szobraikkal, mögöttük a testvérületek, mindenik a maga különös ruhájában, utánuk jön tizenkét fiú géniuszoknak öltözve, czímerekkel és jelképekkel, utánuk jönnek a férfiak kettős sorban, utánuk fegyveres katonák, mögöttük viszik Magyarország összes kegyelemhelyeinek festett képeit, utánuk következett megint fegyveres katonaság, utána a papság, mögötte az előkelő világiak, utánuk a zene, utána a kanonokoktól vállukon vitt csodatevő szobor, mögötte a püspök a segítő papsággal, nyomában megint nemesség, ez után a polgárság, végül asszonynép. Az út mentén jobbról-balról zöld gallyak, közben egy-egy díszes, összesen húsz oszlop, mindegyiken fölírás, mely a kápolnában nyert valamely kegyelemre figyelmeztette az olvasót. Amint a körmenet visszakerül, az új templomba tér be, a püspök a szobrot az új kápolnának oltárára helyezi, aztán hálaadó istentiszteletet tart és ünnepi misét mond, aztán bérmál; a következő két napon Stehenics nagyprépost mondja a nagymisét; az ünnep nyolc napon át tart; a pápa azzal emeli, hogy búcsút enged és kiváltságossá teszi az új kápolnának oltárát. A fényes ünnep után az eddiginél is fényesebb istentiszteletet rendez az apát, nincs meszsze földön párja; minden nap van ünnepies szent mise a kegyelemoltárnál, előtte s utána annyi kis mise, a hány csak mondható a délelőtt folyamán, a többi pap a többi oltárnál miséz; mindennap délután van vecsernye és litánia. Aztán szervez ének- és zenekart, mely minden ünnepies szent misén, minden vecsernyén és litánián gerjeszti művészetével a nép áhítatának füzét.”88 A kegytemplom kincstárában ma húsz körmeneti pajzs található.89 Búcsús lobogó a Szűzanya képével (kincstári freskó részlete) 88 Pacher 1912. 250-251. 89 Ennél többről nem tudnak, Sólymos Szilveszter OSB is ennyit említ egy plébániai jegyzékben. Az 1748-ban készült, 2011-ben látható 20 címerpajzs a következő kegyképek-kegyszobrok festményeit ábrázolja. (Mindegyiken a Szűzanyát láthatjuk.) Kühár (1918. 41.) nem említi a pajzsok számát.
