Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
IV. Kismáriacell
IV. Kismáriacell 45 beavatkozásnak találják-e valamilyen bizonyítékát. Drótok nyomát keresték, amelyekkel mozgatni lehetett volna a szobrot, de semmilyen beavatkozás, hasadás, repedés nyomára nem leltek. Sok tanú állította a szobor színének elváltozását. Ekkor különböző színű ruhákba öltöztették41 és a fény hatását vizsgálták rajta. A hitelesített vizsgálat eredményét június 22-én terjesztették a püspök elé.42 A kísérő levélben szerepel, hogy a sági plébános csodás esete óta mintegy 40 000 fő, Szentháromság vasárnapján pedig mintegy 10000 fő ájtatoskodott a szobor körül. Augusztus 25-én Zichy János sági és Gall Ferenc mihályfai plébánosok személyesen számoltak be a püspöknek az általuk látottaktól és hallottakról.43 A kápolna körül állandóan sokaság tolongott. Rengetegen a plébánosuk tilalma ellenére jöttek el. Ez mutatja, hogy noha a szobornál történt események első hiteles tanúja közül több az egyházi személy, de a vizsgálat végső lezárásáig sok pap nem támogatta a hely felkeresését. A kutatás már régebben rámutatott arra a jelenségre, hogy a zarándokhelyek esetében a nagyobb kegyhelyek legendamotívumai a kisebb kegyhelyeken is felfedezhetők. Ez az ún. legendafiliáció, amely jól dokumentálható Mariazell és Dömölk kapcsolatában is. Jellemző, hogy Dömölkön a mariazellihez hasonló csodás elváltozásokat észleltek a kegyszobor kápolnájában,44 ráadásul mindez az eredeti kegyszobor másolatánál történt. A győri püspök a bizonyosság miatt semmit sem bízott a véletlenre. Az újabb, harmadik vizsgálatra azt a káptalani tagot, Károly Lőrinc győri nagyprépostot választotta ki, aki kételkedett a dömölki események valódiságában. A püspök október 5-én45 írta, hogy külföldön és idehaza sokan beszélnek a dömölki rendkívüli eseményekről. Ő egyrészt nem enged babonaságot terjeszteni, másrészt nem akarja a Szűzanya tiszteletének az útját állni. Ezért felhatalmazza a nagyprépostot, hogy maga válassza ki a munkatársait, a legszigorúbban kérdezzék ki a tanúkat, és szakértővel vizsgáltassák meg a szobrot. A vizsgálóbizottság tagjai október 15-én jelentek meg Dömölkön egy győri képfaragóval.46 Először a szentségházat vizsgálták át, majd a szobrot vették le a szentségház tetejéről. Leemelték fejéről a koronáját,47 levették az ékességét48 és a ruháját, s mind az egyházi vizsgálók, mind a szobrász alaposan átnézte. Csalásnak, mesterséges beavatkozásnak A kegyszobor részére adott ruha adományként a tisztelet jele. A szobor felöltöztetése a szentség méltó díszítését jelenti. Miközben az értékes, drága öltözet eltakarja a tisztelet tárgyát, a látvány pompája jelentősen megnő. A ruhák az adott korban divatos anyagokból és divatos díszítéssel készültek. Az öltöztetés részét jelentette a szobrok fölé épített baldachin is. Verebélyi 2004. 426-431. Az öltöztetős Mária-szobrok és kegyszobrok egy része külföldi kegyszobor másolataként került hazánkba. Ahol az eredetit öltöztették, ott a másolatnak is ruhatárat készítettek (lásd: Bálint-Barna 1994. 207-208.). Ilyen a kiscelli kegyszobor is. A XVIII. századból megmaradt ruhái közül többet láthatunk a kincstárban. A középkori, Dénesdre került szobor is öltöztetős. 41 Ez a részlet jelentős ruhatárra utal. 42 Pacher 1912. 526-527. Oklevéltár 69. A jelentés magyar nyelven készült. 43 Pacher 1912. 215-216. 44 Tüskés-Knapp 2004. 243. 45 Pacher 1912. 530-531. Oklevéltár 71. 46 Szobrász 47 A dömölki szobor a mariazelli kegyszobor másolataként koronát (koronákat) visel, de ez nem tévesztendő össze az ünnepélyes koronázás alkalmával rá illesztett nemesfém koronával. 48 Ez feltehetőleg a kegyszobor ruhájára aggatott ékszereket jelenti, amelyekről később listát olvashatunk.
