Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
III. Mariazell és a magyar Cellek
III. Mariazell és a magyar Cellek 35 1757-ben egy kilenczedfél öl hosszú, s ötödfél öl széles kápolna az angyalok királynéja tiszteletére. E kápolnát remete-kápolnának hívják azért, mert akkor egy remete lakott mellette, ki gondját viselé a kápolnának. Most egy világi pap lakik ott, és ügyel az isteni szolgálatra. Minden vasárnap tartozik ő itt az oltári szent áldozatot és egy predikácziót tartani a keresztjáró hétben, és Kisasszony ünnepén processiók vezettetnek ide. Egyébiránt is mind a szegszárdiak, mind a távolabbiak is járnak ide nagy számmal, s bucsujárások is gyakran láthatók ide történni, sokan fogadásból is jönnek, dicsőítvén a Mindenható kegyességét, s hálákat adván azon malasztokért, melyek az Isten anyja hathatós közbenjárására adattak itt a szükölködőknek, melyekért áldassék a jó Isten szent neve örökké.”41 Az első szőlőhegyi kápolna 1741-ben vagy 1757-ben épült. Oltárán a Mária-kegyszobrot sugárkoszorúban lebegő angyalok tartják.42 1741-től búcsújáró hely.43A kápolna mai épülete 1757-től 1778-ig, a pestisjárvány után, fogadalomból készült. A mariazelli kegyszobor másolata II. József uralkodása alatt a bécsi spanyol kórház kápolnájából ajándékba került egy szekszárdi polgárhoz, aki a kápolnának adományozta.44 Régen nyugalmazott papok viselték gondját a kis kápolnának. Az első remetéről fennmaradt hiteles adat 1732-ből való.45 A remetelak utolsó lakója, Tóth Mihály egykori máriakéméndi plébános 1865-ben hunyt el.46 Innen kapta a Remetekápolna elnevezést. A mai Ercsi területén 1180 körül jött létre bencés apátság, amelynek épülete 1238- ban a karthauziaké lett. 1400-ban búcsúengedélyt kapott.47 A tököli bosnyák ferencesek 1541-től látták el lelki gondozását.48 1200 körül építettek a forrás fölé kápolnát, és bele a mariazelli kegyszobor mását helyezték. A dunai hajósok sokszor itt pihentek meg, s az ő kegyhelyükké vált a hely. A törökök elől a földbe rejtették a szobrot, s csak a II. világháború után találták meg, ma a plébánián őrzik. A nyilvános tisztelete tehát régen abbamaradt. 1756-ban Mészáros Lukács ercsi földműves hálából képet festett a Szűzanyáról, aki jobbján a koronás kis Jézust tartja.49 A kegykép50 prototípusa Újszandec templomából való. 1788-ban a forrás mellé kápolnát építettek, XII. Plus pedig búcsúengedélyt adott a Szeplőtelen Fogantatás és Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére, Nagy- és Kisboldogasszony napjára pedig teljes búcsút.51 A kegykép őrzésére 1828-ban épült a kápolna,52 így újították fel az ősi forrásnál lévő kegyhelyet.53 41 Jordánszky 1863. 190-193. 42 Aggházy 1959. 266. 43 Bálint 1977. II. 267. 44 Vass 2004. 286. 45 Vass 2004. 286. 46 Ipolyvölgyi 1991. 263. 47 Ipolyvölgyi 1991. 91. 48 Ipolyvölgyi 1991. 91. 49 Ipolyvölgyi 1991. 91. 50 Aggházy 1959. II. 80. 51 Szenthelyi-Molnár 1971.44-46. 52 Ipolyvölgyi 1991. 91. 53 Szenthelyi-Molnár-Mauks 1988. 54-55.
