Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
III. Mariazell és a magyar Cellek
36 Kismáriacell A máriacelli kegyszobor másolatát Erdélyben, Mikházán is megtalálhatjuk. 1636-ban kezdődött a kolostor építése, de 1638-ban még nem volt kész. Ferenczi György püspöki helytartó 1638-ban adott először 19, majd 100 forintot az építésre. A kis templomot kőből emelték. A kolostor 1678-ban készült el, Dluszki Jakab bakai püspök szentelte fel 1692-ben. Az épületet 1800-ban újították föl. Eredetileg Szent László és Szent István napján nyerhettek itt a hívek búcsút, s ezért a szomszéd katolikus falvakból körmenetek érkeztek ide e napokon. 1711-ben Kornis Zsigmond kancellár hozatta a főoltárra a mariazelli kegyszobor5'1 másolatát, amely körül sajátos tisztelet alakult ki.54 55 54 Semsey 2004. 294. Nem szobrot, hanem képet említ, amelyet Bécsből hozott Kornis. 55 Karácsonyi 1922-1924. II. 273. A nagyoltárt Haller Péter özvegye, az északi oltárt Petki János és neje, Haller Krisztina, a Szent Antal-oltárt Kornis Gáspár marosszéki főkapitány, a déli Szent Ferenc-oltárt Felvinczy Zsigmond és neje Halmágyi Krisztina készítették. A Szent Anna-oltárra három özvegyasszony adta a költséget, Kálnoky Istvánné Béldy Anna, Torma Jánosné Petki Anna, Bánffy Kristófné Farkas Margit. További adományok: 1666-ban Toldalagi Jánosné, Toroczkai Judit 50 köböl búzát és egy öreg disznót. 1687-ben Bálintit Zsigmond Körtvélytáján tett végrendeletében egy csikót és a körtvélytáji malom szombati vámját hagyta nekik, és kérte, hogy utódait látogassák. Felvinczy Zsigmond 100 aranyat szánt nekik, amellyel Alexander János diák tartozott neki. Szebellébi Bertalan helytartó 200 forintot és 12 köböl búzát hagyott.
