Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
III. Mariazell és a magyar Cellek
34 Kismáriacell átalakították lourdes-i kápolnává. Ennek szobrát a textilgyár munkásai adományozták. A kőbánya fala tele van hálaadó márványtáblákkal (3906), különösen a két háború idején szaporodott meg számuk. A templom és látogatott kegyhelyek.40 Ursprung \. Maria Zell. Ser UrfrrBag des fflallfafjrtsartis ittaria. 3eU falit <mf das Mr Ilii. itt mtltfiem der erfle friefter aus dem ?tifte .StAamfiredjt pdj da txiíöerlitfj. íx. atn mitgíSrad). tesilarieufiild túr Beteljrung auffteiitt.dn: Anfang des fl 's Saljrljudert erftaule ííartgraf jjjeinrtclj dk |teinerne Hagelte. Ilm das S.W.etíiaule Ludwig I.Hímig tan Un. gatu den íarderíljeil der großen áircfje nefift dem nntHeren Sfttnne.3m3.1364.fliftete^erjog^MfirecftID ew neu Altar. nnd ^íetjag HnJolf Keine ewige ffiejjé: Ban teuer^ett erfreute |tt§ diefer Jrt färtwäfjrend'. eb uw Be|inöeren íqutjes der ä|tereidjifdj£n Uegentcn, tneltfe, wie mid) audere dürften dtefen (Snadentcntpel fiú terjcfjiedettett (gehegen^erten. mit nieten Zierden und lajlfiarteileu Gefcßentten. Kézzel színezett imalap. 1840 körül lourdes-i kápolna a kálváriával együtt igen Gebet ß aíterfeligfte gnadenunllfte Jungfrau utri Jlutter (Sattes íttarta! die -Dn je* derzeit tar dem Sutane deines gättlidjen fioljite fte^e(t um für uns ju Sitten. Aeae and) für mtdj deine Äurfjtrarjje ein, ftelje mir Sei tu jeder ttatlj und Auuegen, Gefanders aßet ia der ernfteu stunde wenn met. ne ciieGetisgeifter aßnefitnea. Ad) dann ließe Jltutier! Gäre du uodj meine Seufzer au, unis famine mir gu 4ilfe in jener ftnftern Hadit mit deinem (Snaöcnlicfjt und mütterlidjen dteiftanöe Anten. A szekszárdi remetekápolnáról is a történeti forrást idézzük: „A bold. Szűz Mária képe Szegszárdon, pécsi püspökségben, Tolna megyében. Herczeg Eszterás Pál, magyarországi palatinus, Mennyei korona czim alatt Nagyszombatban 1696-ban kiadott könyvében CLXXV. sz. alatt és 136. lapon ezeket írja: »A szegszárdi klastrom a Dunához nem meszsze 1160-ban építtetett Béla királytól, hol az ott levő csudálatos bold. Szűz képe előtt sok csudák történtek; igen hires hely is vala, de a pogány töröktől ez is lerontatván, elpusztult. Most mindazáltal keresztény kézre akadván, talán a régi ájtatosság is helyre hozatik.« Beteljesedett a jámbor herczeg e részbeni jövendölése; mert már Szentiványi Márton jesuita 1708-ban irt könyvében említést tesz felőle, hogy Szegszárdon köztiszteletben tartatik a bold. Szűz képe. A városon kivül azután a városbeliek fogadásából a szőlőhegyen építtetett 40 Ipolyvölgyi 1991. 230. A barlangról feldolgozás készült: Hal’ko, Jozef: A pozsonyi Mély úti barlang története. Pozsony, 2005. A szlovák nyelvű munkának van magyar nyelvű kiadása. Ennek hivatkozása: Magyar Sion. Esztergom-Pozsony (Bratislava). 2012/1. 6.
