Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
III. Mariazell és a magyar Cellek
III. Mariazell és a magyar Cellek 33 Két magzatot hagyván maga után; leányára ugyan, a ki az Erzsébet apáczák klastromába vette magát, sz. Péter kápolnáját; fiára pedig a mély úti kápolnát bízta. Ebben a mély úti kápolnában az oltárra egy másféllábnyi magas kőképe a Boldogasszonynak felállittatott; mely képről azt állítják vala közönségesen, hogy azt egy istenfélő öreg remete egy kutból húzta ki, és remete lakjában e kép előtt mindennapi könyörgéseit ajánlotta volna. Magam is emlékezem róla, hogy e mély úti kápolna mellett két vén remete lakott, a ki egyszersmind a kálvária-hegyi stáczióknak és kápolnáknak gondját viselé. Ismertem is az utolsó remetét, a ki 1781-ben felséges II. József parancsára kénytelen vala kiköltözni remete-lakásából. Több 60 esztendőnél, hogy magam is gyakran jártam, és tehetségem szerint járok e kápolnába; a hol mindenkor több tisztelőit találtam a boldogságos Szűznek, délelőtti s délutáni, téli s nyári időben. Néha az előbb szűk oltár előtt szent misék is ajánltattak; a kápolna előtt egy deszkás rekeszték több székekkel lévén, ez éjjel nappal nyitva volt, maga a belső kápolna pedig vasrostélylyal el volt rekesztve. Idő jártával öregbedvén itt a bold. Szűz iránti mély tisztelkedés, miután drága jegyekből s más önkénti ajánlatokból nagyobb summa pénz az egyházi és városi elöljárók felvigyázása alatt, kivált Schneider József pozsonyi kanonok s városi plébánusának szorgoskodásával összegyüjtetett, boldog emlékezetű érsek-primásnak, Rudnay Sándornak engedelmével a pozsonyi kath. község egy tágas templomot közel az előbbi kápolnához építtetett, melynek hossza 10 öl, széle pedig 5 öl. Ezt az uj templomot, Strajter József pozsonyi prépost 1822-ik évben felszentelte, és abba a régi kápolnából számlálhatlan ájtatos sokaságnak égig ható énekzengésével a bold. Szűz szoborképét átvitte s az ékes oltárra helyezte. 1823-ik évben az érsek-primás egyházi látogatást tartván, az isteni szolgálatot e kápolnában elrendelte, és azt a városi plébános gondjára bízta, a blumentháli plébániától, hová előbb tartozott, elvevén. Sz. György naptól fogva Mindszent napig minden szombaton az oltári-szentség kitétele mellett e kápolnában litánia monda tik, a sz.-mise áldozat pedig sz. Mihály napig kegyes adakozásokból tartatik, vasárnap- és ünnepnapokon sem reggel sem délután itt nem engedtetik az isteni szolgálat, nehogy a városi sok templomokban rendszeresen meghatározott órákban divatozó predikácziók, oktatások és más szertartások megritkuljanak; mindazáltal tömve teli volt a kápolna kivált délután, más köznapokon pedig majdnem mindenkor több sz.misék szolgáltatnak itt: úgy hogy az országgyűlési főpapok is igen gyakran példás ájtatossággal ezt a templomot meglátogatták. Kalocsai érsek Klobusiczky Péter ő excellentiája, 1826- ik évben okt. 15-én ebben a kápolnában ajánlotta a felséges Istennek papságának második zsengéjét, és a templomot szentruházattal s több adományokkal megtisztelé, melyek az istentelen rablók kezébe nem akadtak. Drazsánszky János, pozsonyi olvasó kanonok 1827- ik évben a templom szanktuariumát ékesen megiratta; más ájtatos hívek pedig ezüst lámpások, arany ezüst s drága gyöngyökkel, ékes jegyekkel nyilván bizonyitmányt tettek mindarról a buzgóságról, melylyel viseltetnek az Isten Anyjához, mindarról a háladatos indulatról, mely által elismerik, hogy itt a Mindenhatótól mindenféle nyomorúságokban kértek s nyertek segedelmet a bold. Szűz esedezésére; melyért áldassék az Istennek, és a szentséges Szűznek neve.”TM A mariazelli kegyszobor 50 cm magas másolata kőből készült, s ez kivételes megoldásnak számít.38 39 1943-1948-ban új templom épült. A templom melletti kőfejtőt 1892-ben 38 Jordánszky 1863. 32-35. 39 Cico 2004. 217. A celli Szűzanya tiszteletének további pozsonyi emlékeiről itt olvashatunk: 217-227.
