Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)

VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban

182

Kismáriacell

Nagyszerdán hozta lovas Huszár A hírt s falumon úgy úszott Át ez a hír, mint a napsugár:

Jönnek a celli búcsúsok!

A senyvedő a szalma almot,

Az asszony hagyta tűzhelyét,

Ég kigyűjtött milljó csillagot S templomunk minden gyertyafényt.

A város-úton mint a hadtest,

Mint a győztes, úgy hömpölygőit Éneklő falum, dalolt az est,

Nagyasszony a felhők fölött Mosolygott kéken a határra,

Mosoly zengett az énekből S mosolyból reményt dirigált a Bot, mit hoztak Öreg Cellből.

Endrődi Sándor (1850-1920) korának ismert és elismert költője, nevét gazdag és sokoldalú, úttörő jellegű irodalmi munkásság is fémjelzi: kiváló fordító, Heine-művek magyarra ültetője, a Petőfi-kutatás elindítója, neves antológiaszerkesztő. Hazaszeretettől lángoló kuruc nótáival a kor legnépszerűbb alkotói közé került, virtuóz, megújulni tudó, képgazdag, egyéni hangú költészete közönséget és kritikát is elragadott, vallásos költészetével37 a líra nyelvét spiritualizálta. Stílusára jellemző a népdalhagyomány, a heinei érzelmes-ironikus könnyedség, a romantika pátoszának és az impresszionizmus színeinek ötvözése. Inspirálója a ballada, a legendavilág, amelyet új színnel, korába olvasható üzenettel gazdagít.

A celli búcsú című, népi motívumokra épülő, balladás ritmusú verse a Mária közbenjárására történt csodát mondja el, egy tanító jellegű, érzelmekre ható, ponyván terjedő népszerű történetet ír át. Jóllehet az ének a „Nagy Mária-Czellben” történt csodát verseli meg, a kiscelli búcsúskiadványokban is szerepel.

Mélységes erdők sűrűjén Magányos út vezet;

Az úton egy szegény, erőtlen Asszonyka lépeget.

Gonosz hely, rabló nép tanyája Az est is éjre vált Megállj! hangzik a sűrűségből S a sápadt nő megáll.

Kibuknak nyolcán is s előlép A rabló nép ura:

Hová ballagsz te sápadt asszony?

37 Vallásos verseinek kötete: Isten felé (1901)