Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban
VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban 173 Az imakönyvbe zárja. Az Örzse néninek bizony Eláll a szeme, szája... Biztosan kérőd érkezik és mátkapántlikát hoz! Nem, néni! Búcsúra megyünk - a celli Máriához! 1947. augusztus 15. és 1948. december 8. között a Boldogasszony Évét ünnepelte a magyar katolikus egyház. A szent időben különösen ádáz harcot folytatott a kommunistaateista állam az egyház, annak főpapjai, papsága, szerzetessége, intézményei, iskolái és hívei ellen. Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek minden rendelkezésére álló eszközzel szállt szembe az ateista hatalommal. „Mi Isten ujját látjuk a történelmi eseményekben és ezért minden vész és vihar közepette meg nem szűnünk remélni. Sőt most hívunk fel benneteket arra, hogy amint őseink tették, töretlen bizalommal helyezzük sorsunkat Isten kezébe a Szűz Anya által. Ezért lesz az 1947/48-as év Boldogasszonyunk Éve.”25 A Mária-év zarándoklatain és ünnepségein több mint 4600000 hívő vett részt.26 Szombathely főterén legalább 120 ezer ember hallgatta a bíboros atyát. De ugyanígy mutatkozott meg más vidékek lángoló hite is, annak ellenére, hogy a karhatalom megpróbálta megakadályozni ezeket a nagy búcsúkat. Zalaegerszegen, a bíboros atya volt városában ottlétekor nem engedélyezték a hangerősítő használatát a téren, zörögtek, kellemetlenkedtek, ahogy tudtak.27 P. Kollányi Fülöp ferences atya ezt az erős hitet örökítette meg versben.28 Iszonyatos volt a bosszú: államosították még 1948-ban a felekezeti iskolákat, karácsonykor letartóztatták Mindszenty József bíborost, megkínozták és koncepciós perben elítélték. 1950-ben a szerzeteseket internálták, kolostoraikat államosították, működésüket lehetetlenné tették. Az egyház a templom falai közé szorult. Az üldözések ellenére is megmaradt azonban sok-sok magyar hite és a Szűzanyához, a Magyarok Nagyasszonyához való ragaszkodása. Az 1948-ban meghirdetett Mária-év ünnepségsorozatának egyik állomáshelye a kétszáz éves jubileumát ünneplő Celldömölk lett. A kiscelli Mária-templom búcsúját hagyományosan szeptember 12-én tartják. Az ünnep megzavarására a Belügyminisztérium kegyetlen forgatókönyvet készített. A helyszínt lezáratták, száj- és körömfájás-járvány címén megtiltották a városba lépést, géppisztolyos, szuronyos rendőrök állták el az utakat. Szeptember 9-én kidobolták a kisvárosban, hogy a környéken agyhártyagyulladás-járvány lépett fel, orvosi szűrővizsgálat lesz 12-én, ezért a lakosságnak otthon kell maradnia. A messziről érkező zarándokok, akik nem tudtak a zárlatról, a földeken éj25 Mindszenty József: Emlékirataim. Budapest, Szent István Társulat, 1989. 195. 26 Mindszenty 1989. 201. 27 Kovács L. P. Bánk: Magyarok Nagyasszonya. http://www.kovacsbankofm.com/magyaroknagyasszonya.html 28 Dombos Zala zengő dala Feléd száll most, Boldogasszony a Te neved, Legyen áldott. Édes anyánk, árva néped Leborulva hódol néked és könyörög. Könnyes Zala kérő szava Legyen kedves, Nézd, a szemünk könnyeinktől Mindig nedves. Édes anyánk, árva néped Leborulva hódol néked És könyörög. Hívő Zala színe -java Eljött hozzád, S gyermekeid tenyerükben Szívük hozzák. Édesanyánk, árva néped Leborulva hódol néked És könyörög. Hálás Zala elvisz haza Szívbe zárva, S ha szenved is, nem lesz többé E nép árva: Édesanyánk, árva néped Leborulva hódol néked És könyörög. Idézi Kovács L. P. Bánk: Magyarok Nagyasszonya. http://www.kovacsbankofm.com/magyaroknagyasszonya.html
