Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban
174 Kismáriacell szakáztak, sokan pedig mezei utakon lopakodtak a templomhoz. Az ünnepséget a hatóságok a falak közé zárták, az épületet rendőrkordon vette körül. Amikor Mindszenty bíboros a szentmise végén harangzúgás közepette kilépett a templomból, rendőrautók szirénája hangzott föl, de a tömeg ünneplését és énekét nem tudták elnyomni. A tűzoltók az imádkozó tömegre szennyvizet locsoltak. Mindszenty azonban - mint Nagy Szent Leó Attila csapataival tette - eléjük lépett és megáldotta őket. Magáért beszél, hogy az utolsó hercegprímást végakarata szerint Mariazellben, a Szent László-kápolnában temették el: „Ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban [...] Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikái sírboltba"- írta. Mariazelli sírja a magyarok zarándokhelyévé, a kommunizmus elleni tiltakozás jelképévé, az emigrációba kényszerült magyarok találkozóhelyévé, lelki kapocsává is vált. Mindszenty József itt nyugodott 1991. május 4-ig.29 Özv. Kovács Sándorné Bella Matild30 is részt vett csapodi zarándokokkal ezen a szenvedésekkel és borzalmakkal teljes, 1948-as búcsún. A szörnyű eseményeknek versben állított emléket. Szokásosan gyalog indultak el, de az ávósok járványra hivatkozva visszazavarták őket. Vonattal próbáltak Celldömölkre jutni, a zsúfolt szerelvényre az ablakokon át másztak be. Minden nehézséget vállalva értek el a kiscelli Szűzanyához. Kovács Sándorné fogadalomból élete végéig minden évben elzarándokolt a kiscelli búcsúba. 1993-ban halt meg. Kiscellnek ősi templomában, készül népünk ünnepet várva. Boldog ünnep, nagy lesz ára, főpapunk jő, hogy megáldja. Készül népünk, alig várja, hogy lássa őt Máriája. Ám de künn a nagyvilágban, irigy lett a kormánypártja. Fáj neki, ha népét látja, miként hódol Máriának. Rettenetes bosszú hajtja és a népet megzavarja. Törvény nevében szólítja, puskatussal űzi-hajtja. Nem tudja a szegény balga, Isten felett nincs hatalma. Halkan száll a Szűz fohásza Cellnek fényes templomában. Fényesebb lesz szent orcája, kín és öröm általjárja. Karján ragyog Jézuskája, szállás lesz az Isten háza. Éjszakának éjszakája lehull az Úr templomára. 29 Sírkövét 1976. V. 30-án mintegy 3 ezer magyar zarándok jelenlétében áldották meg. Felirata: Josephus Cardinalis Mindszenty primas Hungáriáé MDCCCXCII-MCMLXXV. Vixit et vivat pannoniae sacrae (Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1892-1975. Élt és él a szent Pannóniáért). Jobb oldalán a koronás magyar címer, a bal oldalon Mindszenty bíboros címere. A tábla felirata: Ez a márványkő fedi most - míg a felszabadult haza földjébe megtérhet - Mindszenty József maradék porait. Született Csehimindszenten 1892. március 29-én; pappá szentelték Szombathelyen 1915-ben, négy év múlva Zalaegerszeg plébánosa, majd 25 év után veszprémi püspök; 1945-ben esztergomi érsek, Magyarország bíboros hercegprímása. Helytállt Istenért, Egyházért és szenvedő népéért. Az elnyomó hatalom kétszer vetette fogságba, 1949-ben pedig életfogytiglani börtönre ítélte. Bilincseit 1956-ban a felkelt nép verte le. Miután a szovjet erőszak leigázta az országot, 15 évig az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén kapott menedéket. Engedelmességből vette magára a számkivetés nehéz keresztjét, s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora és igaz atyja. Meghalt Bécsben 1975. május 6-án. 30 Kovács Sándorné Bella Matild: Ha hív a Szent Szűz! Celldömölk, 1948. szeptember 12.
