Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban
VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban 163 közölt, s utánuk történeti jegyzetek voltak. A kéziratok mirákulum-feljegyzéseihez pedig a kegyszoborról írt latin nyelvű disztichon kapcsolható.13 Mária Terézia 1777-es rendelete alapította meg a szombathelyi püspökséget, amelyhez Kiscellt és egész Kemenesalját is osztották. Szombathely új püspöke, Szily János 1780. szeptember 10-én nagy ünnepségek között szentelte fel a kiscelli templomot, a búcsújáró helyet pedig kiváltságokkal tüntette ki. A II. József halála után újra meginduló búcsújárásnak Pausz Amand, a későbbi házfőnök adott lendületet az 1797-ben kiadott „Kiscelli Zarándok” című művével. A könyvecske nemcsak megismertette a búcsújáró hely történetét, hanem a zarándoklat lelki életben betöltött szerepét is tisztázta. A kegyhely történetének kiemelkedő eseménye 1948. szeptember 12-ére esett. Ekkor ünnepelték a kegytemplom 200 éves jubileumát. Az ünnepségen jelen volt Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása is, aki nagy hatású beszédet mondott. Az irodalmi anyagból válogatva a legismertebb szöveg, Kiscell himnusza kívánkozik az első helyre. Szövegét Székely László (1894-1991) római katolikus pap, költő, Vas megye nagy műveltségű poeta doctusa írta az 1940-es években.14 Életét az irodalom a papi szolgálattól elválaszthatatlanul kísérte végig. A művészet eszközeivel is „kereste az Isten országát”, az irodalomban is kutatta azokat a lehetőségeket, melyekkel a lelkek épülésén munkálkodhatott. Emberi és írói nagyságát mutatja, hogy a megjelentetés reménye nélkül is írt egész életében. Alkotóként és szervezőként a két világháború közti Szombathely irodalmi életének meghatározó egyénisége volt. Elnökként vezette az akkoriban megalakult Kultúregyesület irodalmi szakosztályát, majd az ebből létrejött Faludi Ferenc Irodalmi Társaságot,15 írásai jelentek meg a Vasi Szemle és az írott Kő c. lapban, amelyben elsősorban a megye íróit szólaltatta meg. Elemző műkritikáit nemcsak a vasi lapok, hanem a Katolikus Szemle, a Magyar Kultúra és más országos kiadványok is közölték. Irodalmi munkásságának elismeréséül a Szent István Akadémia 1932-ben tagjai közé választotta. A húszas évek közepétől jelentek meg verseskötetei Szombathelyen, a Martineum nyomda kiadásában.16 13 Koptik munkásságáról, irodalmi tevékenységéről, műveinek lehetséges csoportosításáról lásd Tüskés- Knapp 2001. 320-332. 14 Budapesten született 1894-ben, ott is érettségizett. Teológiai tanulmányait Innsbruckban végezte, itt szerzett doktori fokozatot is. 1918-ban szentelték pappá, főbb szolgálati helye Zalaegerszeg, Rábakovácsi, Kőszeg volt. 1950 után Kőszegről Győrvárra került, majd több mint két évtized papi szolgálat után Gasztonyba. 1991-ben Székesfehérvárott halt meg. Műfordítással (Énekek éneke. A bibliai könyv költői fordítása. Rákospalota, 1934. A lelki élet magaslatain. [1. B. Camilla Varani élete; 2. Folignoi Szt Angela élete; 3. Cortonai Szt Margit élete] írta Johannes Jörgensen. Ford. Pápa, 1938. Jób könyve, Bp., Szent István Társulat, 1942.) egész életében foglalkozott, így adta ki Jób könyvét és az Énekek énekét, melyet Weöres Sándor méltatott. Elmélkedései, szentbeszédei bölcs gondolataikkal, megszerkesztettségükkel, tiszta magyarságukkal a műfaj példái voltak. Elbeszélő költeményeiben a magyar nyelv és a klasszikus versformák művésze maradt, epigrammáiban pedig az önirónia és az emberi bölcsesség nyilatkozik meg. Lelki olvasmányai a műfaj legjobbjai közé tartoznak. A nehéz teológiai okfejtések helyett a Szentírás sorait érzékletes példákkal, ízes, szép nyelven magyarázza. Több mesekönyvet is írt, helytörténeti és néprajzi munkái, prédikációi várnak mind a mai napig közreadásra. 1982-ben, az Ecclésia kiadásában Majsai Mór Boldogasszony anyánk című művével egy kötetben jelent meg íme, a te anyád címmel az a verses elbeszélése, amely a Szent család történetét mondja el. Ekkor készült el a Szent Mártonról és az Alexandriai Szent Katalinról szóló legendája is. Utolsó könyve, a Szolgáló költészet saját kiadásban látott napvilágot 1985-ban. 15 Bárdosi Németh János: Utak is útitársak. Szombathely, 1975. 16 A szirtnek álma van, 1929. A parton ülők panasza, 1932. És a mi lelkünk nyughatatlan, 1934. Sziromeső, 1937
