Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban
164 Kismáriacell Lírája költészetünknek abba a vonulatába illeszkedik, amelyet Mécs László, Sík Sándor és Harsányi Lajos, a katolikus líra megújítására törekvő kortárs papköltők neve fémjelez. Verseit, ahogy korának papköltői is, az „éhező szívek lelki táplálékának” szánja. Stílusán egyaránt érződik a klasszikus magyar irodalomnak, a népköltészetnek és a századforduló modern lírájának a hatása. Székely László szakrális szövegével énekeljük a Hozsanna 49., 50., 51., 159., 223. számú és az Éneklő Egyház 252. énekét. Időben előre haladva a költő-lelkipásztor figyelme egyre inkább az esendő embertársak felé fordult, versei a szenvedőket és szegényeket átölelni akaró testvéri szeretet lírai dokumentumai is lesznek. A vasi tájra is beköszöntő szegénység és a nyomorúság konkrét ábrázolása mellett egyre több versben kapott hangot a belső megtisztulás és a folyamatos megtérés szükségessége is. Líráját legtalálóbban Rónay György jellemezte: „Költői magatartását leginkább talán egy népi ihletéseknek engedő középkori freskó festőjéhez lehetne hasonlítani mind tiszta, világos, szép színei, mind áhítatos, naiv vonalvezetése, mind mesterkéletlen kompozíciója révén. Friss, üde, a legjobb értelemben »népi«, vagyis a népi képzeletjárásra és szemléletre, hagyományokra megy vissza, anélkül, hogy bármiféle folklórizmus mesterkéltségébe esnék...”17 18 Celli himnusza18 is ezeket a sajátosságokat mutatja, a vallásos népénekek fogalomtárával, képi világával, a himnuszok megszólítás-kérés-indoklás-záró fohász-könyörgés szerkezetével. A versben a művészi lélek ihletését a vallásos lélek ihletése erősíti meg, a szakrális textust azonban a hívő ember szentelte meg azzal, hogy himnusznak fogadta el. Gondolatmenete és érvelése révén a magyar Mária-versek sorába illeszkedik. A Szűzanya a magyarok Édesanyja és oltalmazó Királynéja, irántunk érzett különös szeretetét a nemzeti történelemben sokszor megmutatta, ezért minden bajban fordulhatunk Hozzá, nemcsak személyes gondunk megoldásáért, hanem a nemzet bajainak orvoslásáért is. A kiscelli Szűz irgalmas közbenjáró, jósága bizonysága ez a hálaének, mely egyéni és nemzeti könyörgésbe vált: „Tekintsd meg sorsunkat, lásd meg baját-búját, Változtasd békére benső háborúját... emeld ki a vészből süllyedő hazánkat.” Székely László versét Uhlár Gyula19 karnagy szakrális zenéje tette ismertté, a kegyhely himnuszává. Ó kiscelli Szent Szűz, ó szép Boldogasszony! Engedd, hogy jóságod bennünk dalt fakasszon. Téged dicsőítünk, Téged áldva áldunk, Téged királynénkká újból kikiáltunk. Ó kiscelli Szűz Mária, édesanyánk, pátrónánk, Oltárodról kegyes szívvel nézz le ránk. 17 Rónay György levele Székely Lászlónak. 18 Székely László: A kiscelli Szűzanyához 19 Uhlár Gyula kántortanító és karnagy, Esztergomban született 1891. november 24-én, és Celldömölkön halt meg 1955. április 20-án. Tanítói és kántori oklevelet 1909-ben szerzett az Esztergomi Érseki Római Katolikus Tanítóképző Intézetben. Pályáját Budapesten kezdte. 1921-ben a Fejér megyei Bodajkon vállalt kántortanítói állást. Házassága révén került Kemenesaljára. 1924. augusztus 7-től lett Celldömölk kántortanítója. 1928-ban az egyházi főhatóságtól igazgatói címet kapott, 1937-ben iskolafelügyelővé nevezték ki. Iskolai tevékenységén kívül értékes karnagyi munkát is végzett. Ide kerülésekor átvette a Katolikus Legényegylet férfikarának vezetését. A felnőtt énekkarokon kívül saját iskolájának gyermekkórusát is ő vezette. A Kis-Mária-Celli imák és énekek c. imakönyv összeállítása is nevéhez fűződik. Az iskolák államosítása után még két évig tanítóskodott a helyi állami fiúiskolában. 1950-ben nyugdíjba ment, de a kántorizálást haláláig, 1955. április 20-ig folytatta. www.cellbibl.hu/index.php?option=com .
