Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
VIII. A kiscelli Szűzanya tisztelete az irodalomban
160 Kismáriacell énekelhető, verses szövegekben visszatérő a szóhasználat, a képgazdagság, az érzelmekre ható, misztikus elmélyülést segítő szándék. A Mária-kegyhelyekhez köthető szövegekben gyakran kap hangot az egyéni és közösségi gondok együttes orvoslásának kérése, beíródik a nemzeti történelem, visszatérő a krisztusi élettörténettel való párhuzamállítás, a Máriához, a magyarok legfőbb pártfogójához szóló fohász. A szépirodalom szöveghalmazába tartozó, szakrális dimenziójú, egyéni hangvételű máriás versek hasonló tematikával jellemezhetők: rendszerint bemutatják a hely eredettörténetét, a csodákat megörökítő legendákat, a nevezetesebb eseményeket, a kegyhelyhez fűződő szokásokat. Közös vonásuk, hogy általában dominál az elbeszélő jelleg, visszatérő a párbeszédesség, a balladai homály, a szaggatottság és a töredezettség a kimondhatatlan megragadásának lehetséges eszközeként. Jellemző műfaj a kérö-hálaadó imádság, mely kötelező elemeket és állandósult szerkezetet mutat: megszólítás, kérés, indoklás, retorikus érvelés a kérés jogossága és a megszólított hathatós segítsége mellett, könyörgés a kérés teljesítéséért. Benne az imádságot mondó gyermeki bizalommal fordul Isten anyjához annak a végrendeletnek megfelelően, amit Krisztus a Golgotán adott: íme, a Te anyád... Jellemzőnek mondható, hogy ezekben a szövegekben a vallásos-erkölcsi üzenet elsőbbséget kap a megformáltsággal szemben. Sok vers létrejöttében ugyanis elsősorban nem esztétikai szempontok domináltak, az alkotó az esztétikumot rendszerint meghatározott cél elérésének, tartalmi és stiláris eszközeit adott morális, teológiai és vallási tartalmak terjesztésének, meggyökereztetésének a szolgálatába állítja. A versek legtöbbje abból a meggyőződésből született, hogy az irodalom olyan tartalmak hordozója is lehet, melyek egy közösség lelki-szellemi-erkölcsi életét is alakíthatják. Sok esetben tapasztalható, hogy egy-egy alkotásban a művészi és az emberi rang mértéke nem mindig fedi egymást. A szövegek közül néhány a hitgyakorlás részévé is vált, de a szépirodalmat gazdagító írások általában ilyen szerepet nem töltöttek be, jóllehet sokak számára a megtérésre és a keresztényibb életre fölszólító sürgetésként is hatottak, hitet ébresztettek, kegyelmet közvetítettek, lelket tápláltak. A búcsújárás, a zarándoklat is a magyar irodalom kincstárát gazdagító lehetőség. Legismertebb búcsús verseink neves alkotók művei: Sík Sándor Az andocsi Máriához, Ady Endre A pócsi Máriához, Berda József a csobánkai kegyhelyen tisztelt Asszonyhoz, Juhász Gyula a szegedi „Szeröcsen Máriához”, a hétfájdalmú Szűzhöz írt költeményt. Berda József a mátraverebélyi „jó asszonyhoz” fohászkodik gyógyulásért. Bittei Lajos A solymári Máriához című versében egy misztikus találkozást örökít meg, Takáts Gyula A sümegi csodatevő Máriához írt versében a föld békéjéért, a „magyar csodáért” imádkozik, Békés Gellért fohásza a háború után száll a Szűzanyához,7 segítségét esdve. A csíksomlyói Napba öltözött asszonyhoz, Babba Máriához szépséges versek megszámlálhatatlan sora szól.8 Celldömölk ősi búcsújáró helye is számos vers ihletője. A helységet körülölelő táj, a Kemenesalja különös, megigéző szépségű területe hazánknak. Üdezöld dombjai, dúsan termő lankái, színpompás völgyei a Teremtő titkainak beszédes ajándékai. A derű beragyogta táj szinte önkéntelenül is megszólítja a lelket. 7 Alsóvárosi búcsú a háború után 8 Gazdag versválogatást tartalmaz a Csíksomlyó hazavár c. antológia. Válogatta és összeállította D. Brauch Magda. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008.
