Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)

VI. Máig élő fogadalmi búcsújárások

VI. Máig élő fogadalmi búcsújárások 137 A búcsú napján reggel viszonylag sokáig aludtak. Ébredés után az udvaron lévő vályú­nál és a lavórokban mosakodtak meg. Szappant, törölközőt mindenki vitt magával. A hét órás szentmisén vettek részt, hogy ne legyenek sokáig éhesek. Ezt a misét a fe­hérvári búcsúsok szándékára ajánlották fel. A mise alatt, a felajánlást követően végez­ték el a búcsúsok az Offertóriumot: ekkor az oltár jobb sarkánál égő gyertyát vettek át az elöljárók kezéből, aztán azzal balról jobbra haladva, sorban megkerülték az oltárt, köz­ben megcsókolták a pap kezében lévő feszületet, és a gyertyát másoknak adták át. Pénzt tettek az oltárnál álló kis asztalra, majd visszaültek a helyükre. Ezt a búcsúsfogadalom­­megújítást a mai napig elvégzik. Mise után reggeliztek. Ez volt a kegytárgy- és búcsúfia-vásárlás, valamint a szórako­zás ideje. A kegytárgyárusok már szerdán megérkeztek. Keresettek voltak a celli emlé­kek, képek, szobrok, szentképek. Kedvelt búcsúfia volt a „kaputárium”, amely egy kis Szent Antal-szobrocska, amit a pénztárcába helyezve maguknál hordtak, hogy a pénz ne fogyjon ki belőle.49 Sokan vásároltak mézeskalácsot, leginkább Jézust, Máriát ábrázolót, kiscelli emlékeket és szíveket. Vettek mézeskalács olvasókat is a hozzátartozóknak, ki­sebb gyermekeknek, leányoknak. Ezt nyakban viselték. A mézeskalácsosok árultak még mézespurudlit. Ez gömbölyű vagy hosszúkás mézes sütemény, amelyből tíz darab volt egy csomagban. Ezeken kívül az árusoknál lehetett vásárolni kendőt, ruhát és természe­tesen sokfajta játékot. Csizmadia sohasem jött Kiscellbe. Mindenütt szabott ár volt, al­kudni sehol sem lehetett. Kilenc és tíz óra között a Kálvárián tartózkodtak, keresztutat végeztek. A szertartás végeztével pénzt gyűjtöttek a további búcsújárás céljaira. A tíz órakor kezdődő nagymisén a templomban egyénileg vettek részt. Azt követően a vendéglőben megebédeltek, húslevest és babgulyást ettek. Délben a szerzetesek a há­rom búcsúvezetőt meghívták ebédre a kolostorba.50 Az ebédet követően sokan lepihentek, aludtak egy keveset. Délután két órakor volt a li­tánia, melyen közösségileg vettek részt. Ezt követően felsorakozott a processzió, és a há­romszáz méterre lévő „Nagyasszonyképhez”51 vonultak, útközben a Szentháromságról énekeltek, s ott litániát végeztek. Innen a temetőhöz vonultak a „Ki ragyogni láttad élte csillagát...” kezdetű éneket énekelve. Ott a halottak litániáját imádkozták annak emlé­kére, hogy a búcsúsok közül egyszer meghalt Kiscellben valaki. A templomba visszatérve a zászlókat lerakták, s helyet foglaltak a padokban. Elmond­tak egy dicsőséges olvasót a Szűzanya tiszteletére, majd ének következett: „Hozzád jö­vünk kegyes szent Szűz, égnek, földnek Asszonya...”52 A könyörgéseket ezután a búcsú­vezető végezte az otthon lévő hozzátartozókért, otthon lévő betegekért, a jótevőkért, az olvasómondókért, a meghalt hozzátartozókért, a meghalt búcsúvezetőkért, a békéért, hasznos, jó esőért, jó időért, Szent Vendel tiszteletére. Minden könyörgés után az előimádkozó fohászkodott: „Uram, hallgasd meg könyör­gésünket” (ha élőkért imádkoztak) vagy „Adj, Uram, nekik örök nyugodalmat” (a hol­takért). Végül minden könyörgés után a Miatyánkot és az Üdvözlégyet mondták el. 49 Ez a szokás a mai napig megmaradt. 50 Egy kis vendéglátás ma is van a plébánosnál. 51 Ez a Szentháromság-szobor 52 A buzgó... 1900. 40.

Next

/
Thumbnails
Contents