Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)
VI. Máig élő fogadalmi búcsújárások
130 Kismáriacell va meg is halt. A lányok kontyba csavarták hajukat, s hajsütővassal göndörítették az indulás előtt. A búcsúsokkal általában nagy bugyros kocsik mentek, amelyekre sátrakat szereltek. Az öt sátor a közösség tulajdona volt, s a búcsúvezető őrizte a háza mellett álló pajtában. A sátor anyaga viaszos ponyva volt, amit hajlított fából készült vázra szereltek fel. A favázat a Bakonyban, Tésen vagy Jásdon készítették, de tudnak fehérvári bognárról is. A sátrakat a fogathajtók az indulás előtti pénteken vitték haza, és szombaton szerelték fel a lőcsös, ráfos kocsikra. A hátsó saroglyát három karóval meghosszabbították, s ide helyezték a lovak élelmét, a kévébe kötött, kiporciózott takarmányt és a zsákokba az abrakot, amelyből naponta 20 kg jutott a két lónak. Hogy a takarmányt és az abrakot védjék az időjárás viszontagságaitól, a sátor hosszú részét ráhúzták a saroglyára és alul öszszekötötték. A zöldre festett kocsikat függőleges piros csíkokkal díszítették. Pirosra festették a kerekek küllőit is. Hazafelé Isztimérben virágcsokrot helyeztek a sátor elejére, közepére. A lovakra díszes lószerszámot tettek. Minden kocsin volt egy hajtó és egy bugyoradogató. Egy kocsira 25-40 bugyor fért el, amelyeket a kocsi belsejében helyeztek el. A bugyorban volt egy takaró, az ünneplőruha, sonka és kenyér. Az ünneplő csizmákat a kocsiban lévő sátorfára akasztották fel. A kocsik két külső oldalán lévő karikás rúdra aggatták a férfiak a tarisznyákat, a nők a szatyrokat. Aki útközben nagyon elfáradt, idős volt vagy a cipő feltörte a lábát, az felülhetett, de ez ritkán fordult elő. Éjszakánként valaki mindig a kocsin aludt, hogy vigyázzon az ott lévő értékekre. A búcsú költségeit Mersevát mellett szedték össze a búcsúvezetők, s a kocsisok is ott kapták meg járandóságukat, a bugyorpénzt. Más vélemény szerint mindez az elindulás után, a gyóni erdőben történt. Az indulás napja a hétfő volt.27 28 A bugyros kocsisoknak már reggel fél hatra a templom elé kellett hajtaniuk, hogy a búcsúsokat ott várják. A templomhoz érkező búcsúsok feladogatták bugyraikat a kocsikra, s a bugyoradogatók elhelyezték azokat a kocsik belsejében. Reggel hatkor kezdődött a szentmise, amelyen részt vettek a búcsúsok és a hozzátartozók is. A plébános beszéde a zarándoklakról szólt. A beszéd végén a búcsúsok a zászlókkal felsorakoztak az oltár előtt, s imádkozták: „Hatalmas, nagy irgalmú Isten, íme teljes szándékunk, hogy a Te nagyobb dicsőségedre, a boldogságos Szűz Mária tiszteletére, az ő kiscelli csodákkal tündöklő képéhez zarándokoljunk. Vedd kegyesen ezen jó szándékunkat, és adj kegyelmet, hogy amely feltett nagy fogadott ájtatosságunkat sok testi és lelki áldásidnak méltó hálaadás végett - vagy azoknak megnyerésére, vagy elkövetett bűneinkért érdemelt ideig tartó büntetésnek eltöltése végett - végbevinni kívánunk, azt érdemesen és hasznosan el is végezhessük, a mi Urunk Jézus Krisztus és a boldogságos Szűz Mária esedezése által. Ámerí’.2S Az imádság után a haladási rendnek megfelelően felsorakoztak, s ezt a sorrendet a hazaérkezésig megtartották. Elöl a két zászlóvezető, akik éltes, komoly emberek voltak és a két vezérzászló, mindkettő négyzetes, piros, aranyrojtos szélű, a Szűzanya és Szent Vendel ábrázolásaival. Tetejükön rózsaszín vagy zöld szalag27 Az 1980-as években szombat délelőtt a vasútállomáson találkoztak, egy órával a vonat indulása előtt. Az utazás így három óráig tart. 28 A buzgó búcsújáró 1900.
