Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)

Per Mariam ad Jesum!

10 Kismáriacell az Ő életében az ember a sajátjára is ismer. A kegyhelyek kultusztárgyaiban így „el­­emberesítve... nekünk valón lakozik közöt­tünk Örömünknek Oka.” Mária a legfőbb vigasztaló, akire mint Édesanyára tekint a hívő ember a kereszten szenvedő Meg­váltónak Jánoshoz intézett szavaitól meg­erősítve: íme, a te anyád... Őt „a művész Isten” festette „a teremtés vásznára örök­től, emberek örömének”. A tudós papköl­tő mondatába a vízjel finomságával mély teológiai tartalom is sűrítődik: Krisztus és Mária tehát öröktől fogva létezik az iste­ni tervben. Isten, a legtökéletesebb művész elhatározta, hogy elküldi egyszülött Fiát, szeretete legnagyobb bizonyítékát, mégpe­dig a bűnbeeséstől függetlenül egy csodá­latos világba, s Fiához a legcsodálatosabb édesanyát gondolta el, a szeplőtelenül fo­­gantatott Máriát.1 Isten gondolatában te­hát előbb van karácsony, mint teremtés.. .2 S amikor elérkezett az idők teljessége, kis­gyermekként Mária karjaiba helyezte ön­magát, hogy ebben a találkozásban és kapcsolódásban az embert örök és végső céljába, az üdvösségre elérkezni segítse. Az égi honba vágyó ember legbiztosabb vezetője is az Édesanya, akinek hétfájdalmú élete a hit engedelmességében a boldogság örök pél­dázata. Boldog II. János Pál pápa szavaival: „A különböző népek és nemzetek közül azok, akik a földön nemzedékeken át hittel fogadják Krisztusnak, a megtestesült Igének, az Üd­vözítőnek titkát, nemcsak hogy tisztelettel fordulnak Máriához és bizalommal járulnak Hozzá mint anyához, hanem az Ó hitéből erőt is merítenek saját hitükhöz. És pontosan ez az élő részesedés Mária hitében teszi Őt jelenvalóvá az Egyháznak mint Isten új népének zarándokútján, az egész földkerekségen.”3 Mária „az angyali üdvözlet percétől jelen van az Egyház küldetésében”,4 Isten népének a hit világosságához vezető útján. Hatása sokféle módon mutatkozik meg. Ilyen az a sok szentély „Besnyőn és Somlyóban és Pócson és Cellben, / Lorettában, Lourdesban, Fatimá­ban... a Kármelen és Athoson, Guadalupén és Nagasakiban”, amelyet az egész világon a századok folyamán a keresztény hit emelt. Ilyenek azok a helyek is, ahol Máriától üze­netet kaptunk, mint Lourdes és Fatima. Ilyenek a „búcsúk, processziók, litániák, rózsafü­zérek, érmek, skapulárék, zászlók, gyertyák, orgona, tömjén, közös-ének, közös-imádság”. 1 Redemptoris mater. o. János Pál pápa enciklikája A Boldogságos Szűz Máriáról a zarándok egyház életében. Szent István Társulat, Budapest, 1987. fordította: Kiss László. Az eredetivel egybevetette: Diós István (1995) 2 Barsi 2008. 30. 3 Redemptoris mater. 4 Redemptoris mater. «nt «]»•«> Mariazelli szentkép. 1880 körül

Next

/
Thumbnails
Contents