Soós Sándor - Soósné Veres Róza: Kismáriacell. Celldömölk búcsújáró helye (Celldömölk, 2012)

Per Mariam ad Jesum!

Per Mariam ad Jesum!

11

A hit és a Mária-tisztelet sajátos földrajza felöleli mindazokat a helyeket, ahol a hívők egyes zarándokcsoportjai keresik az Isten anyjával való találkozást, hogy annak anyai jelenléte erősítse az ő hitüket is.5

A Mária-kegyhelyekre tartó búcsújárás és zarándoklat a katolikusság egyik legmélyebb élménye, nemcsak a bűnbánat ünnepélyes kifejezése6 a test imájával, hanem annak a lélektapasztalatnak is a megvallása, hogy Máriával a zarándok, a homo viator religiosus Krisztusig érhet el a mérhető és a lélek szerinti időben is. Hozzá, aki az „Út, az Igazság és az Élet”(]n 14, 6).

Ezt a csodálatos, Krisztushoz vezető kegyelmi élményt éli át a zarándok a századok óta tisztelt szent helyen, Kismáriacellben is, melynek történetét összegzi ez a kötet. Megjelentetésének aktualitását adja, hogy a dömölki apátságról éppen száz évvel ezelőtt, 1912- ben, a nagyszabású bencés rendtörténet7 részeként jelent meg Pacher Donát8 írása. Mivel a szerzetesrendek működésének 1950-es betiltása után az ÁVH megsemmisítette a rendházban és a kegytemplomban lévő történeti és búcsújárás-történeti, forrásértékű szövegeket, a régi idők dokumentumaira támaszkodó Pacher-kötet feldolgozásunknak is az alappillére. Az óriási jegyzetanyaggal ellátott munka a 20. század elejéig követi végig az apátság és a kegyhely történetét. Az ezt követő időszak bemutatásához fontos dokumentumot jelent az 1943-tól 1970-ig (rendszeresen 1963-ig) vezetett, eddig publikálatlan búcsúskönyv, mely túlélte az ávós világot is. A zarándokok megrázó emlékeket rögzí$ h «!**>■ • V

V'ŰJcWlj/"

"l* - X.“ V' % V

um mit I&rantB u. mit S4>mn 1 9tuéjuaüstn &•« »rin Ciri iái ftrttt “W 6a6 Unt frflníi ftn Wíttitec;

9Jitrt btnn «Kutttt/ (f#nt mW)! Gitt &fin Jtinb t* rufít W*:

fttiriigt a»f tfittfm Xljwn, &otbt SOJiimr mit tam ®o&n/ £itr »0 Sir geheiligt ftr&t (Difiéi Ztmvtli 9Jlajfftät ©fi gfgrflSt mit $trt unb SBttfRft/

Hűi bt* ©fdf títífítm <5run&

ílari« ’f aj'erl.

jVC O *' ' .

•2‘ificln'tlj"

Pa*(Í4ia«|p»biJ<l von Maria 'Arii.

Mariazelli kegylevél, amely utal a Maria Taferl-i és a sonntagbergi kegyhelyekre is. XIX. század közepe

5 Redemptoris mater.

6 Adatok a magyar búcsújárás néprajzához. In: Ethnographia, L/3-4.1939. 193-200.

7 A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. 1912. 1-12. kötet. Szerkesztette: Sörös Pongrácz.

8 Pacher 1912.