Szent Márton püspök 316-397. Halálának 1600. évfordulójára (Szombathely, 1996)
Sabaria Sacra Sabariai ókeresztény emlékek A 3. század végére a Római Birodalom keleti részén, Pannóniában is elterjedt a kereszténység. Pannonia prima legismertebb helye Sabaria (Savaria) volt, amelyen egy fontos kereskedelmi útvonal, a Borostyánkő-út haladt keresztül, így a város terjesztője is lett az új vallásnak. Az utolsó nagy keresztényüldözések idején - 309-ben - mártírhalált szenvedett sisciai (Sziszek) püspök, Quirinus passiójából tudjuk, hogy a városban ekkor már népes keresztény közösség élt. A püspök perét Sabaria theatrumában folytatták le. A nagy nyilvánosság előtt kimondott halálos ítélet után nyakára malomkövet kötöttek és a hídról a városon átfolyó Sibaris (Perint) vizébe dobták. „... Igen sokáig nem merült alá, beszélgetett a körülállókkal... Szent tetemét a scarbantiai kapu mellett lévő bazilikában temették el, ahová az ő közbenjárásáért nagyobb tömeg jár könyörögni...”- meséli el az eseményt szenvedéstörténete. A város fontosságából arra lehet következtetni, hogy püspöki székhely is volt. Jelentős létszámú keresztény közösség létét igazolják a régészeti leletek is. A keresztény-római feliratos emlékeknek egyik leggazdagabb lelőhelye az ókori Sabarián felépült Szombathely. Az előkerült leletek egy része keresztény szimbólumokkal díszített használati tárgy, amely használójának hovatartozását jelezte. Egy szürkés, égetett agyagból készült, 6-7. századból származó kétfülű edényke arról tanúskodik, hogy tulajdonosa felkereste Szent Menas mártír sírját Alexandriában. Az ampolna egyik oldalán a szent álló alakja látható, mellette két teve. A legenda szerint teve vitte át a szent holttestét csodás módon Alexandriába, 25
