Balogh Albin: Szent Quirinus (Rákospalota, 1935)
szükségessé teszi a miliő rajzát az a körűimén,y hogy a vértanuk életéből alig maradt ránk más, legalább is hiteles adat, mint annak a néhány napnak, esetleg órának legtöbbször kétségtelenül drámai erejű leírása, mely alatt maga a vértanuság — a bírói tárgyalás, az ítélet és ennek végrehajtása, esetleg a temetés — történt. És sajnos, a nagyközönség számára könnyen megközelíthető olyan rajz, mely éppen Szent Quirinus életét illusztrálná, tudomásunk szerint nem áll rendelkezésre. Magáról Szent Quirinusról pedig csak vértanuságának aktái szólnak, Aurelius Prudentius lelkes latin költeménye sem mond róla többet, ereklyéinek története pedig már kívül esik az élet történetén. Az alábbiakban néhány szóval azt a politikai és társadalmi környezetet próbáljuk vázolni, melyben Szent Quirinus élt; néhány vonást szeretnénk adni az itteni őskeresztények életéből; csak azután térünk rá Szent Quirinus egyéniségére és vértanuságának történetére; végül röviden megemlékezünk ereklyéiről és tiszteletéről. A római birodalom a III. században. Krisztus születése után a III. század Szent Quirinus tulajdonképpeni kora. Ebben a században született, élte gyermek, ifjú és férfi korát és már mint hajlott aggastyán éri meg a századfordulót. Ez az idő a római császárság, az orbis Romanus életében nagy belső és külső válságok kora. A birodalom még az egész művelt világot 7
