Balogh Albin: Szent Quirinus (Rákospalota, 1935)

nagy hivatáshoz képest, mely ennek a földnek lakóit már akkor, több mint másfélezer évvel ezelőtt kiemelte a többiek fölé, Európa és a kereszténység történetének nemcsak aktív részeseivé, hanem irányító tényezőivé avatta.

Szent Quirinust joggal tekinthetjük e hivatás egyik kiváló letéteményesének. Pannónia másik nagy szülötte, Toursi Szent Márton, visszatérve szülőföldjére, nem talált itt befogadást, sőt éppen elvetemült keresztények űzték ki őt e földről, a római birodalom sorsának fordulása pedig egészen elsodorta őt, hogy idegen országnak legyen áldása, dicsősége. Szent Quirinus élete-halála ellenben egészen a miénk: az egykori Pannóniának, a történelmi Magyarország földjének, Siscia-Sziszek és Savaria-Szombathely városoknak el nem múló dísze-éke.

Tiszteletünk nem szünhetik meg Szent Márton iránt, Szent Quirinust ellenben különösképpen szeretnünk is kell. Hogy szerethessük, meg kell ismernünk. És ha nem tudjuk megismerni közvetlenül, megpróbáljuk közvetve. Azáltal, hogy beképzeljük magunkat azokba a viszonyokba és életkörülményekbe, melyek között született, élte keresztény életét, tanított szavával, példájával és halálával.

Senki sem lehet oly nagy vagy oly kicsiny, hogy egymagában megérthető volna, kiszakítva a környezetből, melyben élete lefolyt. így vagyunk a szentekkel, a vértanukkal is. És életük, haláluk annál kevésbé érthető előttünk, minél távolabb esik mitőlünk térben és időben. Még inkább

6