Balogh Albin: Szent Quirinus (Rákospalota, 1935)
gásban, szakálasan látható szentünk képe egy XVII. századi bárok képen. Hazánkban a már említett sabariai elpusztult emléken kívül a soproni Pihenő keresztet már említettük. A középkorból Szepes vármegyében bukkanunk különösen tiszteletére, ahol 1298-ban Quirinus Sanctus (magyarul Szent Quirinus, néven szerepel egy község, melynek mai neve Kurimján láthatóan a Quirinus-névből alakult). (Lőcse közelében). Vannak, akik a Kornis, Környe, Kernye helyneveket is a Quirin(us) névből származtatják, de történeti szempontból ezt a véleményt nem tudjuk alátámasztani. így a római, pannoniai kereszténységnek magyar földön való folytonosságára ebben a pontban csak Sopron hagyománya az egyetlen emlékadat. Újabban azonban Szombathely, az egykori Savaria jogutóda mégis ráébredt, milyen kötelezettsége van egykori nagy szentjének kultuszát illetőleg. A szombathelyi szaléziak új plébánia templomának Szent Quirinus lett a védőszentje és az ő tiszteletére pompás templom épül őskeresztény motívumokkal. Főoltárára gróf Mikes János püspök Szent Quirinus hiteles ereklyéit szerezte meg s így most már ha csekély mértékben is, inkább csak jelképesen — az egykori savaríai vértanú teste is itt van az őspannoniai kereszténység földjén, melynek számára Róma őrizte meg, Róma becsülte meg, hogy a késő magyar keresztény utódok is megőrizzék, megbecsüljék az Istenért és Egyházért életét áldozó keresztény 44
