Balogh Albin: Szent Quirinus (Rákospalota, 1935)

nyered majd a méltó halálos ítéletet. Térj meg tehát oktalanságodból és nyugodj bele, (amit követelünk).

Szent Quirinus püspök erre azt mondotta: Most gyakorlom igazán a papságot, most lettem csak igazán pappá, hogy önmagamat mutatom be áldozatul az igaz Istennek. Azt is szívesen veszem, hogy testemet ütötték, mert semmi fájdalmat sem érzek. Azért még nagyobb kínzásokra is fölajánlom magam, hogy akiknek elöljárójuk voltam ebben az életben, kövessenek a másik, az örök életre, amelyre ilyen úton jutok el.

Maximus praeses fölindult: Zárjátok börtönbe és verjétek bilincsekbe, míg meg nem jön az esze.

Szent Quirinus püspök nyugodt maradt: Nem ijedek meg a börtöntől, mert hiszem, hogy az én Uram velem lesz a börtönben, hiszen - mindig ott van azok között, kik Öt imádják.

És amikor megkötözve tömlöcbe vetették, Quirinus püspök imádkozni kezdett, mondván: Hálát adok Neked, Uram, hogy engem ezekkel a méltatlanságokkal illettek Éretted. Kérlek, hadd tudják meg, akik ebben a börtönben vannak, hogy az igaz Istennek vagyok a szolgája és higyjék el, hogy nincs más Isten, hanem csak Te.

Éjszakának idején pedig nagy fényesség támadt a börtönben. Mikor ezt meglátta Marcellus, a foglyok őre, kinyitotta a tömlöc ajtaját és Szent Quirinus püspök lábai elé vetette magát, könnyhullatva mondván:Könyörögj érettem, uram, mert hiszem, hogy nincs más Isten, hanem csak az, akit te imádsz. Szent Quirinus püspök pedig

3'

35