Balogh Albin: Szent Quirinus (Rákospalota, 1935)

sokáig buzdította őt és megkeresztelte a mi Urunk Jézus Krisztus nevében.

Három nap múlva Maximus Quirinus püspököt Amantius praeseshez, Pannonia prímába vitette, hogy megkapja a halálos ítéletet makacsságáért, melyet a császárok törvényével szemben tanúsított.

Es mikor Szent Quirinust elvitték Pannonia prímába, bilincsekbe verve az egyes városokon keresztül Amantius itélőszéke elé hurcolták, városról-városra egészen a Duna partjáig mentek vele. Amantius éppen az nap tért vssza Scarbantía (Sopron) városából. Szent Quirinus püspököt eléje állították, de a praeses úgy rendelkezett, hogy a kihallgatásra menjen vissza Sabaria (Szombathely) városába.

Ekkor keresztény asszonyok elmenvén Szent Quirinus püspökhöz, ételt és italt kínáltak neki. Szent Quirinus püspök pedig látva az ő hitüket, mikor megáldotta, amit hoztak neki, lehullottak a bilincsek, melyekkel keze-lába meg volt kötve. Miután tehát táplálékot vett magához és az aszszonyok eltávoztak, azok akik őrizték, Sabariába vitték. Amantius praeses itt hivatala szerint azt a parancsot adta ki, hogy a színházban állítsák ítélő széke elé.

Mikor eléje vitték, Amantius praeses így szólt: Azt szeretném hallani tőled: igazak-e azok, amik a jelentés szerint Sisciában, Maximus iuridicus1 előtt történtek.

1 Sisciában csak iuridicus vagyis olyan polgári helytartó volt, aki halálra senkit sem ítélhetett: ilyen ítéletet csak a tulajdonképpeni praeses mondhatott, amilyen pl. Amantius volt Sabariában.

36