Balogh Albin: Szent Quirinus (Rákospalota, 1935)

Hogy Szent Quirinus milyen foglalkozást űzött, egyáltalán nem tudjuk, nem is fontos, Bennünket lelki fejlődése érint közelebbről, bár ennek módját és formáját szintén nein ismerjük, de régebbről az u. n. Diognetushoz írt levélből és Tertullián írásaiból, ebből az időből pedig Szent Pollio pannóníai vértanú szavaiból értesülünk az akkori keresztények életmódjáról és ezt alkalmazhatjuk Szent Quirinus életére is. Szent Pollio többek között ezeket mondta a vallató bírónak: (Krisztus király parancsai) jó útra térítik és megjavítják a bűnöst. Az ártatlanokat megerősítik abban, hogy jó elhatározásaikban állhatatosan megmaradjanak ... Rábírják az urakat, hogy szolgáiknak inkább jámborsággal, mint haraggal parancsoljanak és ne feledkezzenek meg arról, hogy ők is emberek; a szolgákat pedig arra, hogy többet tegyenek szeretetből, mint félelemből. Figyelmeztetnek bennünket, hogy fogadjunk szót a királyoknak, mikor nem bűnös dolgot parancsolnak ; engedelmeskedjünk a felsőbb hatóságoknak, mikor jót írnak elő. Meghagyják, hogy szüléink iránt tiszteletet, barátaink iránt szívességet gyakoroljunk, ellenségeinknek megbocsássunk, a polgártársak iránt jóindulatot, vendégeink iránt emberséget, a szegényekkel szemben irgalmasságot, mindenki irányában szeretetet mutassunk, rosszat senkinek se tegyünk. Türelmesen fogadjuk a velünk elkövetett jogtalanságot, de mással szemben soha se kövessük el. A saját javainkról lemondjunk, de máséra még a szemek kívánságával se vágyakozzunk.

27