Nagy János:: Hierolexikon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845)
CAN—CAN. 39 Cancer, 1) rák; 2) égi rákjegy, rákcsillag. Candela, gyertya; festum candelarum, gyertyaszentelő nap. Candelabrum, gyertyatartó; candelabrum aureum, arany gyertyatartó; candelabrum septiforme, hétágú gyertyatartó. Candelaptes, öltözdeör, 1. sacristanus. Candidare, kijelelni. Candidatio, kijelelés, active-, kijeleltetés, passive. Candidatus, kijelelt; candidatus matrimonii, házasulandó. Candidus, 1) fehér; 2) őszinte, nyiltszivü; candidus ordo praemonslratensium, premonstrati fejér szerzet. Candor, 1) fehérség; 2) őszinteség, nyiltszivüség. Canere, énekelni, dallani, dalolni. Canistrum, kenyérkosár. Canities, őszség, öregség, vénség. Cannabis, kender. Canola , ereklyetok, mellyben a’ pápák a’ szent ereklyéket szokták szétküldeni. Canon, 1) regula, szabály; 2) articulus, czikk; 3) lex, törvény; 4) catalogus, sor, sorozat, czikk, czikkezet; canon orthodoxorum, öshitüek’ könyvsora, jegyzéke; heterodoxorum, máshitüek’ könyvsora; canon Hebraeorum, zsidó könyvsor; Christianorum, keresztény könyvsor; 5) canon missae, misetétel, miseczikk; 6) canon fi.dei, hitczikk; 7) canon morum, erkölcsi czikk; 8) canon disciplinaris, fegyczikk; 9) canon concilii, gyülekezeti czikk, szabály, törvény. Judicare iuxta canones, egyházi törvények szerént Ítélni; canones poenilentiales, bűntörési czikkek. Canonarcha, fegyör, fegynök. Canonia vei canonicatus, kanonokság; regularis, karkanonokság, v. szerzetes kanonoksag; saecularis, székkanonokság, paprendü kanonokság. Canonicalis, kanonoki, karúri, székúri. Canonicare, kanonokká avatni, tenni; canonicari, szabályoztatni, életszabály alávetetni. Canonicus, (adjectivum)1) regularis, szabályszerű; articularis, czikkszerü; legalis, törvényszerű, törvényes; canonica obligatio, szabályszerű, czíkkszerü, vagy törvényszerű, vagy törvényes kötelesség; 2) Canonicus liber, czikkezetes, czikkszerü, beczikkezett könyv; pro to canonicus, ösczikkezetü; deterocanonicus, utóczikkezetü könyv; 3) canonicum jus, egyházi jog, l.jtus. Canonicus, (subst.) kanonok; canonicus regularis, karkanonok, ((?.t)orf)err) karur, szerzetrendű kanonok; saeeu/«m(3)űinf)err), székeskanonok, paprendü kanonok; lector, elökanonok, olvasó kanonok; cantor, éneklő kanonok; custos, örkanonok; theologus, tanár kanonok; canonicus aulicus, udvari kanonok; scholasticus, iskolás kanonok; decanus, dékán kanonok; a latere, oldalkanonok; chartophglax, levéltárőr kanonok; in floribus, virágszedö kanonok; in herbis, várandó kanonok; domicellaris, díszkanonok; poenitentiarius, gyóntató kanonok; divisor, osztó kanonok; columna, oszlopkanonok; de mensa, asztalkanonok. Canonisare, szentitni, szentesítni, szentté avatni. Canonisatio, szentítés, szentté felavatás {active), szentté felavattatás (passive\ Canonisatus, felavatott szent. Canonissae , székes apáczák, karapáczák. Canonista, egyházi jogtanár, egyházi jogtanító, egyházi jogtudós. Cantale, cantoriolum, cantare, é-vi gyászmise. Cantamen, bübájolás, varázsolás, bájzene. Cantare, éne-kelni, dallani, dalol-ni. Cantharus, 1) korsó, viztartó; 2) Cantharus, cantharium mécstartó, olajtartó. Canticum, ének, hálaének; canticum: Magnificat, Maria’ hálaéneke; canticum: Nunc dimittis, Simeon’ hálaéneke, vagy üdvéneke; canticum Benedictus, dicsének. Cantillare, énekelni, danolni, énekcsélni.