Nagy János:: Hierolexikon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845)
53 ü. U b i o r u m a r a, kölni érsekség, Rajna mellett poroszországban. Újvár in um, (Neuhausel,) Érsekújvár, magyarországban, Nyitra vármegyében. Uliarius, Elerona, püspökszékes város fraucziaországban ; 2) L’isle, és Reá, szigetek szinte francziaországban. Ült on ia, (Guilli,) Ulster, irhoni tartomány. Ultrajectum, Utrecht, hasonnevű tartomány’ fővárosa Belgiumban. Ulyssaea, (Ulyssipolis,) Lisabon, Portngallia' fővárosa. U n g a r i a, magyarország. U tinum, Udine, erős város, friuli tartó »lányban Olaszországban. Utópia, Sebőn. Uxama, (Borgo d’ Osma, Xama)Douro folyó melletti város ó Castiliában. U z e d a , (Azeda,) spanyolországi mezőváros tij Castiliában. V. V acia, (Vacium,) Vácz, püspökszékes város Pest vármegyében. Vaegisia, Waégis, város, Lucern Can tonbau Svájczban. Vagus, Vág, folyó, magyarországban. Valachia, oláhország. Valentia, 1) Valence, város francziaországban; 2) Valencia, tartomány spanyolországban ; 3) Valence, város Lombardiá ban. Valentia ad M i n i u m, Valenza de Minho, város Portugalliában. Valles Pedemontanae, (desValees) piemonti völgyek Olaszországban. Vallia, (Cambria,) valesi fejedelemség ángolországban. Vallis oletum, (Pintia, Valladoletum,) Walladolis, püspökszékes város ó Castiliában Spanyolországban. Vallis Teliina, (Veltlin,) város alsó Graubündenben Svájczban. V a I o n i a, (Valogné) mezőváros Normandiában francziaországban. Vandal itia, (Andalusia,) tartomány Spanyolországban. V á r a d i n u m, (Magnovaradium,) Nagyvárad , püspökszékes város magyarországbau Biharmegyében. Varis ci a, (Vogtlandia, terra advocatorum) Voigtlaiid, szászországi tartomány. Varsovia, (Varsavia,) Varsó, Lengyel ország’ fővárosa Var vicum, Warvick, kies városka ángolországban. Vasco, basko nemzet, vaskó nép. Vasconia, Bask, vaska tartomány. Vectis, Wight, sziget keletszászföldön ángolországban. Veissenfelsa, (Leucopetra) VVeissenfels) naumburgi herczegségben szászországi kies város. Ve la via, Wellau, Pregela, patak melleti város natangeri kerületben poroszországban. Velitrae, (Beletri,) kies mezőváros Campagna di Romában Olaszországban. Vendograecium, (Vindograecium, Slavograecium , ) Wendgrécz, stájer város ausztriai birodalomban. Veneta, urbs, (Venetiae,) Velencze, hasonnevű olasztartomány’ fővárosa az ádriai tenger’ partján. Venetae paludes, velenezei tavak. Venetiae, Vennes, püspökszékes város Bretagneban francziaországban. Venetorum principatus, (Venden, Güstrow, Vandalia,) vendi herczegség szászországban. Venusia, (Venosa,) Horácz’ házája Calabriában. Ver binum, (Versins,) francziaországi város. Vercellae, Vercelli, püspökszékes város, Pieinontban Olaszországban. Verodunum, (Verdun,) Mosa’ partján püspökszékes város Lothariiigiában. Vers alia, (Versailles,) mezőváros királyi diszlakkal francziaországban. Verulamium, (Verolanium,) St. Albano , régi britt város. Ververiae, (Verviers,) mezőváros lütticlii püspökségben Belgiumban. V e s a 1 i a, Vezel, erős város clevi herczegségben Westphaliában. Vesontio, (Viso, Bisancz, Besanco) terjelines érsekszékes város Lotharingiában. Vesulum, ( Vesoul, ) középszerű mezőváros Lotharingiában. Ve sün a, (Vesunna, Vesonna, Petricorium) Perrigeux, püspökszékes város franciaországban Guienna tartományban. Vetteravia, (Wetterau,) tartomány Rajna’ felső vidéken. Vetzlavia, (Weczlaria, Weczlar) felső hassiai város Rajna’ vidékén. V e u r n e s , (Turnae,) Teurnes, mezőváros Flandriában. V i a d r u s, (Oder) németországi folyó, másként Guthulus.
