Nagy János:: Hierolexikon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845)

54

Vi au adimi i, (Viana de Toz de lima) révpart Portugalilában.

V i c e t ia, (Vicentia, Viccnze) terjelmes város lombardiai Velenczéban.

Vi corium, (Villacum,) Villach, a’Dráva mellett város Carinthiában.

Vicus, (Vieh) püspökszékes város Cataloniában, Spanyolországban.

Vicus aqualis, (Vico,) püspökszékes mezőváros Sicziliában.

Vicus Varronis, (Vicevaro) mezőváros Sabinában nápolyországban.

Victorian um, (Legia Victrix,) Vitri le Francois, mezőváros Mahona folyó mel lett francziaországi Campagneban.

Viddinum, (Vidin, Vydina, Bidinum, Bodon, Vodenum, Viminacium,) erős vár a’ Duna mellett bolgárföldön.

Vienna Allobrogum, (Vienne,)Rhodan folyó mellett érsekszékes város Dau phine, (Delphinus,) francziaországi tartományban.

Vienna Austriae, Bécs, ausztriai bi rodaloin’ fővárosa.

Vigor ni a, (Vigoria, Worchester,) püspökszékes város, Merciában ángolországban.

Villa cordii, (Villa de Corde,) tengerparti réves város Portugálliában.

Villa dives, (Villa ricca,) révpart Me xicóban.

Villa Ecclesiae, (Villa d’ Iglesia,) pöspökszékes tengerparti város Sárdiniában.

Villa nova, (Ville de Cervera) portugalliai erősség.

Villa regalis, (Villa real,) mezőváros Valencziában, Spanyolországban.

Villa Theodoris, Thionwille, Mosela folyó melletti város erősséggel luxemburgi fejdelemségben Belgiumban.

Villibaldburgum, ( Valpersburg, )

eichstadti püspökváros uémetországban.

Viinpena, (Wimpfen,) város Würtemberg- országban.

Vinaria, (Weimar,) vveimari herczegséghen szászkirályországban város.

V i n d a I u in, (Arsenio,) narbonnesi város francziaországban.

Vin dan a, (1. Orient, Port-Louis,) rév, lioni tartományban, francziaországban.— Vindanue, velenczeiek’ révpartja.

Vindesorium, (Windsor,) királyi diszlak nyugati szászföldön ángolországban.

V i n d i n u m, (Cenomanum) Le Mans, püspökszékes város Orleansban francziaországban.

V i n d i u s , ( Montanos de Europa, ) spanyolországi hegy.

Vindobona, 1. Vienna Ausztriáé.

Vind ocinum, (Vendome,) civitas comitatus Viudascini, vel Vindoscinensis) Orleansban hasonnevű kerület’ városa francziaországban.

Vindomana, Vin domi na, 1. Vienna Austriae.

Vindomora, (Newcastle,) britt város.

Virceburgum 1. Herbipolis.

Viro dunum, (Virdunum) Verdun, kies város a’ hasonnevű lotharingiai város tói különböző, Bourgogneban francziaországban.

Virunum, (Wolckenmark) kies mezőváros Karantánban.

Visboda, (Visbadena, Wisbaden) nassaui lierczegségben Rajna’ felső vidékén.

Vistula, (Wcixel,) porosz, és lengyelországi folyó.

Visurgis, Vezer, folyó németországban.

Vitedurum, ( Wieterthur, ) mezőváros Svájczban.

Vitelliacum, (Wittlich,) Rajna alsó vidéki város.

Viterbium, ( Viterbo , ) Tiber’ partján egyházbirodalmi ékes város.

Vitteberga, (Vittenberga, Wittenberg) szászkirálysági város, Rajna’ felső vidékén Albi folyó mellett.

Vivarium, (Viviers,) püspökszékes város Languedocban francziaországban.

Viviacum, (Viviscnm, Bibiscum,) Vervay, város a’ genfi tó mellett.

Vogesus, (Vosegus,) Wazgau, hegy’ neve.

Volfenbuttela, ( Guelferbitum, Verdiim lupi, Wolfenbüttel) braunscliveigi fejdelemségben város szászországban.

Volga, folyó oroszbirodalomban.

V o 1 i b a , ( Falmuthum , Volimetuin, Falmouth ) cornvalli rév nyugoti szászföldön ángolországban.

Vologradum, Olinucz, morvaországi főváros.

V o 1 s i m i, ( Volsinium, Vols, Bolsena,) egyházbirodalmi város.

Vormatia, Wormatia, Vangionum civitas, Vangio, Vangioiia,) Vormsz, püspökség hasonnevű várossal Rajna’ felső vidékén németországban.

Vratislavia, Boroszló, Sziléziának fővárosa.

Xantus, (Scamander, Xantena,) Xanten, folyó görögországban Troja mellett.

Xavier, (Sabie,) felső Guienában ardraországi város.

Xera, Xeres de la Frontera) Roderik’ utósó góth királynak 713-ben történt haláláról nevezetes város Andalusiában Spanyolországban.

Xera equitum, (Xeres de Bajadocz,) mezőváros Estramadurában spanyolor szagban.