Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)

Vázlat a magyar katolikus egyház üldözéséről (1945-1957)

politikai vagy erkölcsi tettükkel zsarolt meg, ezért kellett a mozgalomhoz csatlakozniuk. A párt velük ásatta alá az egyház egységét.

A Mindszenty-perrel elkezdődött, majd a szerzetesrendek feloszlatásával folytatódott a magyar katolikus egyház adminisztratív korlátozása és felszámolása. A megfélemlített egyház térdre kényszerítése 1951. május 18-án Grősz József kalocsai érsek letartóztatásával közeledett a befejezéséhez.

Az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) 1951 májusában alakult meg, amit május 18-án fogadott el az Országgyűlés az 1951. évi 1. számú törvényben, mely másnap hatályba lépett.27 A pártállam ezen a szervezeten keresztül terjesztette ki teljes befolyását az egyház működésére.

Az ÁEH felállításával egyidőben hurcolta el az ÁVH Grösz József érseket. Ennek következtében 1951. június 5-én Czapik Gyula egri érsek lett a püspöki kar elnöke. A Grősz-per idején, június 23-án az ÁVH több olyan püspököt - Badalik Bertalan veszprémi, Hamvas Endre Csanádi, Pétery József váci és Shvoy Lajos székesfehérvári - vett házi őrizetbe, akik nem álltak be a békemozgalomba, és tiltakoztak az államosítások, a fakultatív hitoktatás ellen. Megdöbbentő ítélet született Grősz József és társai ügyében. Grösz Józsefet 1951. június 28-án államellenes összeesküvés, legitimista restauráció előkészítése, kémkedés és valutaüzérkedés koholt vádjával 15 évi fegyházbüntetésre, Endrédy Vendel ciszterci apátot 14 évre, Vezér Ferenc pálos szerzetest pedig halálra ítélték.

A különböző kényszerítő körülmények - internálások, letartóztatások, házkutatások, halálos ítéletek-hatására a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1951. július 21-én letette az esküt a kommunista alkotmányra.

Az eskütétel után az ÁEH emberei az összes egyházmegyében

27 Balogh, i.m., 412.

25