Császár István - Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius. Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 (Szombathely, 2003)
Videofilm Brenner János halálának 40. évfordulójára
Videofilm Brenner János halálának 40. évfordulójára — részletek — Brenner József püspöki helynök 1948-ban államosították az iskolákat. A legidősebb testvérem akkor érettségizett, Zircre került, középső testvérem hatodikos volt. A hetedik osztályt az államosított premontrei gimnáziumban végezte, de nem neki való volt az államosított iskola. Egy példa: Dolgozatot írtak és így fejezte be: „ép testben ép lélek.” A tanár aláhúzta a lelket piros ceruzával és egy kérdőjelt tett (hol a lélek?). Akkor indult Zircen kisszeminárium jellegű gimnázium, János odakerült, ott érettségizett, majd novicius lett. De 1950-ben feloszlatták a szerzetesi intézményeket, rendházakat - a cisztercit is. Az atyák próbálták elrejteni a novíciusaikat: legtöbbet Budapestre a főiskolára küldtek, néhányat, ezek között volt János, a Központi Szemináriumban helyeztek el elsőéves hallgatónak. Kerekes Károly O. Cist. Én őt 1950-ben, az ’50-51. iskolai évben ismertem meg mint „mezei teológust”. Ez a kifejezés régebben csak a jogászokra állt, majd azokra is vonatkozott, akiket nem vettek fel semmilyen teológiára sem, mert a szociális hátterük - akkor így mondták - nem tette őket alkalmassá arra, hogy majdan emberek elé léphessenek, mint nevelő, tanító vagy népművelő. Emlékszem erre az aranyos, fiatal testvérre. Ezt a jelzőt önkéntelenül mondtam, de nem vonom vissza. Testvérbátyja, László, rendünkben a Tóbiás nevet viselte. Igen komoly, tehetséges, szép ígéretnek induló ciszterci életet mutatott fel. Aztán mondták, hogy öccse, János is jön Zircre, ciszterci lesz belőle. Azt gondoltam, ő is olyan komoly, mint a bátyja. Az első találkozásunkkor a szemében láttam, hogy ennek a fiatalembernek jó humorérzéke van. Ez nálam nagyon jó belépő, ez volt az első benyomásom róla. (...)
