Harangozó Ferenc: A csendlaki parókiától a szibériai hómezőkig (Szombathely, 2012)

1942 -1948

pedig a másnapok szürke sivársága borult. Őreink zsémbesek. Mi nem aludtunk, a feketekávé vizes, a leves üres. Minden „úri-murinak"a szegény rab issza meg a keserű levét. így engem csak harmadnap, kedden vittek új kihallgatásra. A kövér ezredes és egy keresztény kinézésű, nem rossz arcú gépírónő volt a letapétázott szobában. Egészen barátságos volt mind a kettő. Közösen fogalmaztuk a jegyzőkönyvet, a legtöb­bet én. Megvitattuk a kényesebb pontokat. A hölgy odaadta a tízóraiját: vajas kenyeret! Megtudtam az ezredes nevét. Ma­gyarosított neve volt: Vértesi. Azt is megtudtam, hogy ügyem­ben nem az övé az egyedüli és a végső szó. A szombathelyi katpolos és az orosz nagyon ellenem vannak. Ennek ellenére optimista volt, bár engem állandóan valami nyomasztó előér­zet kínzott: „az orosz vonal". Arról beszélt, hogy ő engem még meg fog látogatni Szombathelyen, ha ennek az egész herce­hurcának vége lesz, mert becsül. Kérdezte, hogy bánnak velem az őrök. Mire van a legna­gyobb szükségem. Adott vécépapírt, kanalat rendelt. Mikor a breviáriumot42 említettem neki, azt mondta, hogy a sajátomat nem hozathatja el, de elmegy valamelyik könyvkereskedésbe, és vesz egyet. Beszédéből éreztem, hogy ő is fél; más szemek figyelik őt is; tojástáncot jár. De mégis jólesett, kimondhatatla­nul jólesett ennek a zsidó kommunistának az embersége. Hitet és bizalmat adott a jövőben és erőt a további küzdelemben. Rossz előérzetem nem csalt. Még ezen az éjjelen újra kihall­gatásra vittek, más terembe. Hárman hallgattak ki fölváltva. Egészen más irányban. Különféle papi személyekkel kapcso­latban. Viszonyom a hercegprímással, R Kerkai Jenő43jezsu-42 (latin) Katolikus papi zsolozsmás könyv 43 Kerkai Jenő (1904-1970): 1924-ben lépett be a jezsuita rendbe. A KÁLÓT, a katolikus agrárifjúsági mozgalom egyik életre hívója. 1949-ben letartóztatták, koholt vádak alapján elítélték. Véglegesen 1959-ben szabadult. 70

Next

/
Thumbnails
Contents