Harangozó Ferenc: A csendlaki parókiától a szibériai hómezőkig (Szombathely, 2012)

1942 -1948

fél évre rá elhelyezték az ország másik végébe, egy kisvárosba postatisztnek. Engem meg ettől az időtől fogva állandóan figyeltek, amiről magam is meggyőződhettem.

Ifjúságunk bátor helytállása, minden veszéllyel való dacolása a legnagyobb élményem azokból az időkből, amikor apáink sokszor „okosságból" megalkudtak a helyzettel és tűrték, hogy a kommunisták következetesen szétzúzzák a Magyar Alkotmányt, aztán a „demokratikus" pártokat, élén a Kisgazdapárttal, amely az 1946-os késő őszi választásokon a legdurvább elnyomás és csalás ellenére is 58 százalékot kapott. (Sághy Elek32 egyházmegyei jószágkormányzóval, aki annyit segített a szeminárium fenntartásában, autóval elmentünk Budapestre, hogy élvezzük a diadalt. Sajnos, eredménye nem lett!)

Ennek az évnek egyik legnagyobb öröme volt a szombathelyi székesegyház romjaiból való újjáépítése és egyházmegyénk legnagyobb fia, Mindszenty József33 hercegprímás által való felszentelése. Ez az ünnep százezres tömegeket hozott össze Szombathelyen. Utolsó fénypontja szegény egyházmegyénknek. Megjegyzem, hogy az egész hatalmas tetőszerkezethez szükséges fenyőgerendákat szülőfalum, Szentpéterfa fiai a még szentpéterfai erdőkben termelték ki. Ácsaink a tetőfát a helyszínen faragták, községi fuvarral beszállították Szombat-32Dr. Sághy Elek (1906-1991): 1931-ben szentelték pappá Szombathelyen. 1939-től püspöki jószágkormányzó. „1952-ben az ÁVH vizsgálatot indított ellene, a vád szerint akadályozta a papi békebizottság kifejlődését. 1952. január 15-én átadják az internálótábomak. 1952. február 12-én Vajda Tibor utasítja Lőke Gyula alezredest, hogy Sághy Elek internáltat szállítsák vissza a kistarcsai biztonsági internálótáborba és ott helyezzék magánzárkába." (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, V-56 116. sz. vizsgálati dosszié)

33 Mindszenty József (1892-1975): ered. Pehrn József, római katolikus főpap; veszprémi püspök (1944-45), a nyilas kormány bebörtönözte (1944-45); esztergomi érsek és Magyarország prímása (1945-től), bíboros (1946-tól). Ellenezte a népi demokratikus átalakulást. 1948 karácsonyán koholt vádak alapján letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték (1949). A forradalom idején kiszabadították, melynek vérbe fojtása után az USA budapesti nagykövetségére menekült. 1971-től haláláig Bécsben élt. 1990- ben rehabilitálták. Boldoggá avatása folyamatban van.

49