Harangozó Ferenc: A csendlaki parókiától a szibériai hómezőkig (Szombathely, 2012)

1956 -1991

mégis szakított időt a kapcsolattartásra és a menekültek anyagi és szellemi támogatására.

Már 1945 után működött egy magyar gimnázium Bauschlottban, amelyet a bajor minisztériumok javaslatára 1956 után átvittek Burg Kastl csodálatosan szép várába, amit máig is a magyar kultúra fellegváraként tartanak számon. Az iskola növekedése miatt a tanári állomány már nem volt elegendő a gimnázium fenntartására, a színvonal emelésére, ezért dr. Ádám György európai főlelkész Harangozó Ferencet állította az intézet élére. Mind elődje, dr. Galambos Iréneusz bencés tanár, mind dr. Harangozó fő gondja az volt, hogyan tudják a gimnáziumot nyugati színvonalra emelni és hogyan tudják azt fenntartani. Ezekben az években ugyanis a tanulók nagy része menekült volt, sokan apa, anya nélkül, ahogy a menekülttáborokból kiszabadultak. Ezeknek nemcsak helyet kellett biztosítani, hanem segélyeket is: nem tudtak tandíjat fizetni (sok esetben a családok sem!), ruházatról és egyéb egzisztenciális támogatásról is gondoskodni kellett.

Dr. Harangozó előteremtette ezeket a feltételeket. Az iskola fenntartására megnyerte, a Katolikus Egyház mellett a bajor miniszterelnök, Alfons Goppel és a CDU-s bonni képviselő, Heinrich Aigner úr támogatását, ami végülis nagyobb volt, mint a központi bonni segítség.

Filmet készíttetett, amivel végigjárta Amerika legnagyobb magyar településeit, hogy támogatást szerezzen a nyugaton egyedülálló magyar gimnáziumnak, ahol a magyar oktatási nyelv mellett németül, angolul, franciául és oroszul tanulhattak a növendékek. A nemzeti emigráció nemcsak gyermekeit küldte Kastlba, de komoly anyagi segítséggel pótolta a német támogatást.

168