Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Lelkigyakorlat

már a szentlecke végén ment a mise, mikor észrevettem, hogy nem égnek a gyertyák. Meggyújtottam őket és tovább ment a mise. A rektor úr ismét hajkurász a névmagyarosítás miatt. Most azonban én nem akarok, mert ki tudja mi lesz az ember sorsa, na meg otthon is bánják. Hazulról csomagot kaptam. Ma van farsang napja. A mozdonyvezető elég farsangiasan viselkedett. A vagonokban csak úgy dülöngéltünk, mikor meg-megindult. Este riadó.

február 14.

Ma ismét Kőszegen dagasztjuk a sarat. Mindig többen és többen dolgoznak. Érdekes dolgokat láttunk. Filmhíradót csinálnak, robbantanak és rohamsisakos katonák mennek, zsidók feltartott kezekkel jönnek előre a lövészárokból. Lovakat egrecíroztatják. Angol repülők nagyon sokat köröztek felettünk. Este a zsidók mellett jöttünk el, kenyeret kértek. Itthon este mondták, hogy egyenlőre nem kell menni.

február 15.

Ma hirtelen itthon maradtunk, mert a püspök úr közbenjárt. Ma el kellett menni a Herits vendéglőbe és az igazolványokat kellett elvinni. Itt találkoztam 4-5 év után Pék Mikivel, aki közben Szolnokra került. Nagyon megörültünk mindketten ennek. Istenem, mily kiszámíthatatlanok a Te útjaid. Itt kaptunk igazolást, mely szerint felváltva még három napot kell mennünk. 22- 26-28: Budapest elesett. Minden romokban. Budapest, Budapest.

február 16.

A tanítás már rendesen megkezdődött. Megint nehéz beleilleszkedni a tanulásba. Ismét kitűztük a filozófiavizsga dátumát, jövő szombaton. Spirituális úr nincs itthon, helyette Radvány

» 134 «