Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Lelkigyakorlat

vözítő is megbecsülte és nagyra tartotta. Odaadják neki a tekercset, melyet Izajás próféta írt, ő felolvassa és rögtön magyarázni kezdi. Sokszor hivatkozik az Ószövetségre. Hegyi-beszéd újszövetségi és ószövetségi törvények különbsége. /Emmauszi tanítványok/ Amikor imádkozunk, Istennel beszélgetünk, amikor Szentírást olvasunk, akkor Isten szól hozzánk, ö beszél velünk.

Újszövetség Jézus Krisztusnak gyönyörű, hűséges fotografikája. Az írásokban rejlik a logos. Az Újszövetség verbum caro factum est146. Jézus ezer nyelven, ezer alkalommal szó hozzánk a Szentírás által. Az ősegyház az evangéliumot nagyon megbecsülte. (Kempis IV. 11) A legegyszerűbb szertartású misében is evangélium alatt felállunk. Ünnepi misén pedig gyertyák közt olvassák fel az evangéliumot.

Krisztus követése147 Szívvel megírt evangélium, melyet nem Palesztinában írtak, hanem valamelyik szent cella Táborhegyén. Ez adja meg a lélek számára a kenyeret. Mennyi édesség van benne. Olvasgassuk állandóan. Szorgalmazzuk Kempist és a Szentírást.

A pap lelki életének kitöltése Szent Ferenc szerint a tudomány művelése a papnál a nyolcadik szentség. Simor hercegprímás148 mondta, hogy nyolcadik főbűn az ostobaság és tudatlanság. Az idővel jól gazdálkodjunk. A pap mindig foglalkozzék azzal a tudománnyal, ami jólesik neki. így prédikációi tartalmasak lesznek. Szeressük a könyvet. Legyen kis könyvtárunk, ahol a legszükségesebb könyveink megvannak.

*4^ Az Ige testté lett.

*4^ Kempis Tamás: Krisztus követése.

'48 Simor János (Székesfehérvár, 1813. augusztus 23. - Esztergom, 1891. január 23.) esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás, az MTA tagja 1867-től. 1830-ban szentelték pappá, 1844-ben hercegprímási titkár, 1851-ben osztálytanácsos az osztrák császári oktatásügyi minisztériumban. Ezután székesfehérvári kanonok, 1857-től győri püspök, 1867-től esztergomi érsek, hercegprímás. 1873-ban bíborossá nevezte ki a pápa. Jelentős szerepet játszott a kiegyezés után az állam és egyház viszonyának akkori rendezésében.

» 109 «