Soós Viktor Attila (szerk.): Dallos Imre naplója 1944. szeptember 16.-1945. május 14. (Körmend, 2007)

Lelkigyakorlat

bán Szent Tamással. Talán középre állítja? Nem. Kéri tőle, hogy csak nézze meg a sebeket. így Tamás megmaradt, mert könnyen lett volna belőle hitetlen, kétkedő, aposztata. Kövessük az Úr Jézus példáját. Vigyázzunk az irigységre! Az irigység ördögebb az ördögnél. Ugyanis a sátán irigységéből csak embernek árt, s nem a saját maga fajának.

Édes jó Jézusom, add, hogy mindig vezesselek Téged, s általad pedig minden embert. Ne bántsak meg senkit és magam se sértődjem. Ne irigykedjek senkire. Oh, mily jó a Te törvényeidet megtartani, és akármi is jön, elviselni a bajokat. Édes Jézusom, ehhez adj erőt. Szűz Mária, mennyei anyám, Te járj közbe és segíts Te is és pártfogolj. -Pokol

este 5.

A pokol meg van gyújtva. Az első lakói a bukott angyalok. Üdvös félelmet akarok kelteni. Most kell megásnunk a lelki ásóval az árkot, hogy oda ne juthassunk. Sancte Michael defende me, in tremendo iudicio!139

Mi a pokol? Az a legmélyebb hely, melyről az isteni Üdvözítő oly határozottan beszél. Poena damni140, vagyis ahol igen nagyot veszítettek, sőt a legnagyobbat, mindent! Szent Terézia azt mondja: „Ha a mennyországban volnék és nem volna ott Jézus, az is pokol volna, s ha a pokolban volnék, s ott volna Jézus, az is mennyország volna. Elveszett minden. Itt többé visszatérés nincs.

2.) Poena sensus - ott szenvednek az el kárhozottak. A tűz állandóan éget. Nullus odor. Legrettenetesebb fájdalom, ahova az emberek önként mennek. Felfogni oly nehéz ezt. /Dúsgazdag és a Lázár/ Oh, Uram, tartsd távol tőlem e helyet.

'3° Szent Mihály, védelmezz engem a félelmetes ítéleten.

'40 A kárhozat szenvedése.

» 104 «