Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
DR. BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ Im Herrn wächst der Arzt Aus Gott gibt er Und das höchste Grad der Arznei Ist die Liebe. Az Úrban növekszik az orvos, Istenből ad, és a leghatásosabb orvosság A szeretet. Paracelsus „Batthyány Lászlót ebben az országban kevesen, jobban mondva, alig ismerték . . . Lehet, hogy ennek az ismeretlenségnek maga Batthyány is oka volt, mert alig ismertem másodikat, aki minden nyilvános szerepléstől, sőt még attól is, hogy neve az újságba kerüljön, annyira húzódozott volna, mint ő. De ha az a pár tízezer ember, aki az országban a közvéleményt képviseli, nem is ismerte, annál jobban ismerte, tisztelte, csodálta az a másik sok ezer és tízezer szegény ember, akinek baját meggyógyította, akinek fájdalmát enyhítette, könnyét letörölte, akinek segített hordozni a keresztet, amelynek súlya alatt már-már összeroskadt. és annál jobban ismerte, tisztelte, csodálta, rajongott érte az a szűk kör, amelynek szerencséje volt — és itt a szerencse igazán nem szólásmód — az ő páratlan kiválóságát megismerni' (Szontagh Jenő). Ókori híres kollégájának fönt idézett mondása egyik kedves jeligéje volt. Ugyanígy jellemezhetnénk ezzel a másik szép mottóval: „Nihil vincit, nisi veritas — nihil sanat, nisi caritas." (Csakis az igazság győz, — csakis a szeretet gyógyít.) Magyarország egyik legősibb családjának sarja, amelyet a Kővágóőrs család révén Könyves Kálmánig, sőt a honfoglalásig vezetnek vissza a történészek. (Őrs vezértől adja meg családfájukat a legújabb munka is: Magyar Arnold: Güssing. Graz 1976.) A Batthyány nevet a 14. századtól viselik. Ez a név sokszorosan összeforrott az ország történelmével és kultúrájával. Hogy csak néhányukat soroljuk föl: ott van Batthyány Ferenc bán a mohácsi vész körül; unokája, Boldizsár (f 1590), korát messze meghaladó humanista, aki Bolognában és a Sorbonne-on végzett, Németújvárott (ma Güssing) virágzó udvari életet teremtett, nagy botanikus, filozófus, de törökverő is; Ádám, aki Pázmány Péter befolyására 1629-ben visszatért a katolikus egyházba, és megalapította a németújvári ferences rendházat (templomuk kriptája máig a családi sírbolt); Károly, II. József császár nevelője, tábori 5
