Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
burga. A hálaadásnál, amelyet az oratóriumban a gyerekeknek mindig tartok, azt mondtam, hogy a mai szentáldozást minden alkalmazottért ajánljuk fel, hiszen Notburga cselédlány volt. 4 hályogot operáltam és egy idegen testet eltávolítottam, aszszisztensnőm pedig egy kancsalt és egy iridektómiát. Jelen volt mint vendég egy körmendi káplán, aki ma misézett nekünk. — Délután, mint a régi időkben, legkisebbemmel, Karlival egyedül mentem Flóbert-puskával vadászni, — illetőleg állatot egyet sem lehet látni, tehát gesztenyefákra, régi villanykörtékre lövöldöztünk, azután elmentünk a tóhoz, hogy békát lőjünk — azok sem mutatkoztak. — Mégis igen kedves volt a sétánk, — egy kis kép a régi időkből.' Milyen sokszor mentem Ödönömmel így Kittseeben sétálni, és igyekeztem nagy szeretetet önteni belé Isten Anyja iránt. Csakugyan bensőségesen szerette egészen haláláig! — Liliké volt itt Mayával! — Szeptember 15. szerda Rendelés nem túl erős. — Délután megjöttek Pallaviciniék, férj és feleség. — A feleség két gyermekével betegem volt Abbáziában, és miután mindig a mi reggelizőasztalunkhoz ült, egyszerűen így hívtuk: „a reggeli-hölgy". — Seckauból is jött két úr vizsgálatra, a bencés páter, aki a seckaui plébániát vezeti, és egy fráter. — Ancsi legnagyobb örömünkre megint hízott valamit. — Borzasztóak az emberek modern erkölcsi fogalmai. Azt akarják, hogy az ifjúság tombolja ki magát. — Mintha azt mondanák valakinek: sorra kell kóstolnia a patika méregszekrényét, hogy később ne vegyen be mérget! És az Isten legfelsőbb tekintélyéről alkotott fogalom a tízparanccsal! Gratulálok a szegény asszonyoknak, akik ilyen férjet kapnak, az asszony így az áru pogány fogalmává süllyed! És a család — Istenem, micsoda tévedés! — Szeptember 16. csütörtök Az én két kedves seckaui betegem itt időzik. — Elmentünk Iván bácsihoz,- arról mesélt nekünk, milyen fordított idők uralkodnak mindenben, sőt még a harisnyáját is fordítva kell felhúznia, mert belül akkora a varrás és úgy nyomja a lábát, hogy kisebbfajta gyulladást kapott. — Hozzá kell képzelni az öreg nagybácsi kedves megjelenését, nemes vonásait, nemes jellemét. — Misi azt gondolta magában: ' Egy másik tia írja visszatekintve ezekről a sétákról: „Rendelése és az .ebédidő között mindig rövid sétát tett, amelyre egy-egy gyereket magával vitt. Ilyenkor csak .lelki beszélgetést' lehetett folytatni, pl. Szűz Máriáról, Háromkirályokról, krampuszról, húsvéti nyúlról és egyéb ideológiai kérdésekről, de világi témákról (pl. bicikli) sosem.“ 182
