Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
megértem, hogy nem Mész ezekbe az időkbe, ahol minden olyan durva, mint a varrat a harisnyádon. — A seckaui testvérrel a szabadban is ültem, és ő pontosan elmondta, hogyan készítik a kolostorban a sajtot. Sajnos később megtudtam, hogy az „állítólagos" ementáli nem olyan jó, úgyhogy nem próbálom ki a készítését. — A seckaui páter elmesélte, hogy az egyik páter ezt mondta: Seckauban 9 hónapig hideg van, 4 hónapig pedig nagyon hűvös. — Este jött a franciskánus páter, és meggyóntatott minket. — A testvért is meghívtuk a szalonba, és megmutattuk neki a rádiót. Szeptember 17. péntek Az élet zarándokút az égi haza felé. Ha tekintetünk arra szegeződik, ami örök, kicsinek tűnik a föld. — Ferny, Misi testvére, meghalt! Egy távirat: „Szeretett Fernynk ma este Kremsben szívszélhűdésben meghalt, magunkon kívül és vigasztalhatatlanok vagyunk. Klára." — A hír olyan váratlanul ért bennünket, hogy egyikünk sem jutott szóhoz! — Misi mindjárt délben Bécsbe utazott, én itt maradtam a gyerekeket őrizni, és amikor délután Iván bácsi átjött, szinte nem is tudtunk másról 'beszélni. — Ilyen az élet, lassan mindenki meghal körülöttünk, és az örökkévalóságban már több földi ismerőssel fogunk találkozni, mint amenynyi idelenn van! — Istenem! milyen végtelenül fontos, sőt egyedül fontos a lelkünkre gondolni, és a jó Istent állandóan kegyelemért, bocsánatért és jó 'halálért kérni; minden, minden más kiméra, hiú limlom! — Ezzel zárom mai naplómat, gyászolva és imádkozva a szegény Fernyért. R. I. P.! — Szeptember 18. Ma 6 operációt végeztem: 2 hályogot, két iridektómiát és 2 kauterizációt. Az asszisztensnőm megoperált még egy kancsalt, egy könnyzacskót és egy jégárpát. — Blankedl mindig odajön az operációkra, olyan, mint egy kis napsugár az egész operációs teremnek. Sőt ma még egy kiskutyát is magával hozott. — Kariinak születésnapja volt, teleraktunk neki egy kis asztalt, de nem volt sok ajándékom, így aztán kutattunk a szekrényünkben, és találtunk biszkvitet, egy angoltapaszt, egy jegyzettömböt, egy kis mágnestűt. — Ö azonban nagyon örült. — Fuchs esperes sétálni ment a seckaui plébános úrral, — azt hiszem, egyszer ő is bencés páter lesz. — Délután születésnapi kirándulás a kicsikkel, mind Csákányra mentünk, engem kitettek Iván bácsinál, és azután megint elhoztak. — 183
