Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)

még hétről tud!) Viszont ő maga beszél arról, hogy itt végbizonyítványt (abszolutóriumot) kapott. Az életírások kémiai, sőt filozófiai doktorátusról is beszélnek. Az anyakönyvek és a család minderről mit sem tud. Ha ezek a diplomák — ami valószínű — legendák, akkor nyilván a jó P. Pámer felelős értük, aki a kalksburgi lapba írt cikkeiben már Batthyány élete során határozottan állítja ezeket, sőt még többet. Ami sokoldalú tudását tekintve végül is érthető.

Mindenesetre tény, hogy lassan, szinte kínosan keresi útját. Ez a „rendhagyó gróf" sem birtokain, sem a társasági életben nem találja helyét. Annál jobban érdekli mindenféle tudomány, főként gyakorlati oldaláról. És mintha sokoldalú érdeklődése irányvesztéssel fenyegetné. Nagyon lebilincseli a csillagászat, amelynek bűvkörébe bizonyára P. Fényi mellett került. Sokat dolgozik a bécsi csillagvizsgálóban a hírneves Palisa professzor mellett, sok barátot is szerez ott. Később Felbáron, majd Köpcsényben maga is obszervatóriumot rendez be, nagy távcsővel, meridiánmüszerrel. Egy kis ágyú jelzi mindennap a delet. A napirend így valóban „az óramű pontosságával" folyhat. Ami a kémiát illeti: Köpcsényben külön kis laboratóriuma van, a „Sirius". Itt készít mindenfélét: cipőpasztát, fogkrémet, szódavizet, haj- és szájvizet, kölnit, ólom- és viaszszobrocskákat, aranyozottezüstözött tárgyakat. Élvez minden ilyen munkát. Nagyon szeret fényképezni is, maga hívja elő felvételeit. De egy csomó bűvészfogást is elsajátít, amelyekkel később is szívesen szórakoztatja családját és vendégeit: pénzdarabokat varázsol elő, kártyatrükköket mutat be, 30—40 tojást szed ki a szájából, galambokat, tengeri malacokat altat el. Határozott szuggeráló ereje van; később ezzel lelkiismereti okokból nem nagyon él. Fiatal férj korában azonban még kedve telik abban, hogy bekösse valakinek a szemét, és felváltva almát meg krumplit etessen vele, miközben a médium az almát krumplinak érzi vagy megfordítva, ahogy ő akarja. Hogy orvosi vágyaihoz sem lett hűtlen, azt tanulószobájában egy csontváz jelképezi. (Már többszörös apa, amikor ezt — nyilván hogy ne ijesztgesse a kicsiket — a parkban eltemeti.)

A természettudományok mellett a humán tudományok és a művészetek is nagyon érdeklik. A társasági élettől visszavonul, inkább nagy sétákat tesz. De jó kolléga. Diáktársa és későbbi életírója, Baradlai gyógyszerész följegyzi, hogy az egyetemen — ahol akkoriban, Herczeg Ferenc regényhőseinek és a millennium előkészületeinek korszakában, néhány bécsi bárón kívül nem igen akad mágnásfiú — a hallgatók összesúgnak a háta mögött: „Ez a gróf Padjani, de egyáltalán nem büszke magára." A filozófia is vonzza. Kantnak és társainak tanulmányozása kicsit megzavarja gyermekkora hitét. Szó sincs hitetlenségről, hiszen hűséges tagja marad az egyetemi kongregáció-11