Kardos Klára (szerk.): A szegények orvosa. Batthyány Strattmann László (Eisenstadt, 1982)
sőségesebben, jobban és jobban, ahogyan ez Istennek kijár — szeretetben — a szeretet Istenének, és „Jöjjön el a Te Országod", Misinek, nekem, minden gyereknek, minden betegnek! a mennyek országa! a mi hazánk, ahová csendesen, de nagy erővel vágyódik a lélek. Azután: Uram, maradj nálam, mert este lesz! — Az este nálam már beállt, sok jelből észlelem! — Melior est misericordia tua vita!' — Egy szembeteg grófnőhöz hívattak. Tegnap Széchényiék dajkájánál voltam, akinek heveny gastroenteritise* 2 volt. Mindenki tőlem meg Misitől kér tanácsot! — Ancserlnek hála Isten jobb az étvágya! Március 27. szombat Délelőtt sétálni voltam a gyerekekkel. Giczy és Tanár Úr3 búcsút vett. — Az ittartózkodás különösen Józsinak tett jót, 6 kilót hízott. — Ma azt mondta: „Kimentünk a tengerre, és a sirályok egyszerre olyan nevetőgörcsöt kaptak, hogy mi is mind kénytelenek voltunk velük hahotázni." Azután azt mondja: úgy örülök annak az éjjelnek, amit álmatlanul töltök el a kupéban, ilyesmiben máskor sosincs részem! — A boldog fiú! vágyik az után, amit mások olyan nehezen viselnek el. — Délután Mamival először Biordiékhoz mentem, akik egészen eldugott helyen laknak fönn a hegyen, onnan elmentünk a Biedermannvilla kertészét meglátogatni. Kedves villa a tengerparton, talán ez jó lesz jövő télre? — Azután a Szeghő-szanatóriumba mentünk Schellékhez. — Szegény holnapután hazautazik, csak a felesége baja nem javult semmit sem. Eszembe jut itt boldogult édesapám kijelentése, akinek gyomorfájdalmai voltak. Mikor Gleichenbergbe küldték, így szólt: „Igen, az orvosok azt mondják, hogy a gyomromat is magammal kell Vinnem, és a beteget nem hagyhatom otthon." — Úgy is volt, a kedves papa meghalt gyomorrákban Gleichenbergben. — Március 28. Virágvasárnap Reggel 8 órakor voltunk szentmisén. Patakokban esett. Néhány levelet írtam. Többek között az oroszlámosi birtok miatt, amelyet a monarchia összeomlásakor az S. H. S. állam elkobzott, és egy fillért sem kaptam érte. Sokaknak felkínáltam, 1926-ig sokan hitegettek azzal, hogy megveszik, de nem lett belőle semmi. Most jelentkezik valaki, hogy 7 millió dinárt akar érte adni, amit 1930-ig fizetne ki. Vajon lesz-e belőle valami? Kevés a nagy birtokért, de mégis csak valami, ha pedig nem adom el, nincs semmi. Bizony kényszereladás ez! — ' Jobb a te irgalmad az életnél (62/63/zsolt. 4). 2 Gyomor- és bélhurut. 3 Eredetiben is magyarul. 104