Tangl Balázs: A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan magánlevéltára. Repertórium - A Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár segédletei 2. (Szombathely, 2019)
A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan története
A KÁPTALAN JÖVEDELMEI ÉS BIRTOKAI A káptalan birtokhálózata fokozatosan alakult ki a középkor folyamán, mely később csak egy alkalommal, az egyházmegye megalakulásakor bővült nagyobb mértékben. Az első birtokadományok III. Béla nevéhez köthetők: ő adományozta Szentmihályfalvát, valamint a Kenéz és Megyehíd (ez alighanem a későbbi Zuggó prédium) körüli földeket. Az első ismert birtokösszeírás II. András idejéből, 1217-ből ismert, annak 1412-es Zsigmond-féle megerősítése révén. Eszerint a káptalan birtokai voltak Vasvár környékén az említett Szentmihályfalva mellett a szomszédos Pácsony és Lapsa, a távolabbi Szemenye és Jeli prédium, valamint Gönyök (ma Csehimindszent része). Emellett szőlővel rendelkezett még Szarakad (ma Olaszfa), Csehi, Dorog (ma Bérbaltavár) és Törböc (ma Gersekarát) településeken. A Rábán túl Kenéz és Megyehíd prédium mellett birtokolta még Miiek (később Lipárt, ma Vasszécseny része) és Musov prédiumot (ma Kenéz). A káptalannak több malma is volt, így Jelinél, Miieknél, Kenéznél és Megyehídnál. Végül már ekkor rendelkezett egy Vas vármegyén kívüli birtokkal a távoli Felső-Illmitz településen, Moson vármegyében, melyet Hercules prépost adományozott családi birtokából kanonokjainak. A középkor folyamán számos további birtokkal gazdagodott a káptalan, nagy jelentőségű volt Pácsony 1224-es és a Vasvár melletti Zsidófölde 1294-es megszerzése. A káptalan királyi adományok mellett világi adományok révén, adásvétellel és cserével is gyarapította birtokait. 1298-ban magánadományból jutott hozzá olaszfai, karakói és szarakadi birtokrészeihez, emellett bővítette birtokait 1345-ben Kenéznél, 1465-ben pedig Miieknél is. A legnagyobb jelentőségű azonban Lipárt megszerzése volt 1383-ban, melyet a Niczky család tagjai adományoztak a káptalannak egy misealapítvány to
