Tangl Balázs: A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan magánlevéltára. Repertórium - A Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár segédletei 2. (Szombathely, 2019)

A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan története

ta a káptalani gyűléseket, melyeken ő elnökölt. Emellett főesperesként a középkorban és a kora újkorban széles egyházkormányzati jogkörökkel is rendelkezett. Felügyelte kerülete papságát, plébánosokat iktathatott be, végezte az egyházlátogatásokat, rendezte a papok és a hívek között felmerült esetleges vitákat. A főesperesek széles jogköreiket azonban a 18. század második felére fokozatosan elvesztették.

A prépost után rangban az olvasókanonok (lector) következett. Elvben ő volt a káptalani iskola vezetője, esetünkben azonban csak az 1600-as évektől kezdve találkozunk vele. A neki járó részen felül 1778-tól a pápóci javadalamból kapott 200 Ft-ot. Az ő kötelessége volt az oklevelek átnézése, aláírása, valamint felügyelete alatt írta a jegyző a jegyzőkönyveket.

A következő a sorban az éneklőkanonok (cantor) volt, akiről már a 13. századból is van adatunk. Ő irányította az istentiszteleti cselekményeket, a szentmiséket és a zsolozsmát, felügyelte a székesegyház zenészeit, ő végezte az új káptalani tagok beiktatását és jelentős szerepet játszott a klerikusok képzésében. A részén felül 300 forintot kapott Pázmándi Ferenc alapítványából.

Az őrkanonok (custos) felügyelt a káptalani levéltárra, a káptalani pecsétekre, a liturgikus könyvekre, az egyházi edényekre és ruhákra. Egyben ő vezette a levéltár tartalmi mutatóit, az elenchusokat is. Munkájáért kapta a Jeli prédium jövedelmét, melyet ezért Kustos-földnek is neveztek. Ennek 1908-as eladását követően a főpénztárból kapott 150 forintot.

Az ötödik stallumot a pápóci perjel foglalta el, neki nem volt semmi rendkívüli feladata. Végül az hatodik stallumot betöltő kanonok jegyzőként működött a káptalani összejöveteleken.

9