Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye megszervezése
Az új egyházmegyében hiányoztak a legfontosabb középületek. A Gondviselés nagy ajándéka, hogy Szombathely első püspöke nemcsak kiváló szervező volt, hanem kiváló műértő is. Legfőbb gondja a három egyházmegyéből származó, nyelvileg is megosztott, különböző neveltetésé' papságának egységbe kovácsolása volt. Már 1777-ben kiadta az „Imstructio Venerabilis Cleri" kezdetű fegyelmi szabályzatát. Két társulatot alapított: az „Egyházmegye Papi Társulatát", amivel a papság továbbképzését szolgálta, és a „Keresztény Hittanítás Társulatát", ezzel a hívek hitbeli oktatását tette rendszeressé. A lendületes szervezőmunkát II. József egyházi életet korlátozó, a felvilágosult szellemiségből fakadó rendelkezései zavarták meg. Alig készültei a szeminárium épülete, amikor 1 784-ben II. József a vidéki szemináriumokat megszüntette és a teológiai képzést központosította. A szombathelyi szeminárium épületében az újmisés és a nyugalomba vonult papoknak maradt helye. Csak 1 790-től indulhatott meg itt a papnevelés. A SZELLEMI ÉS SZERVEZETI MEGÚJULÁS A szombathelyi gimnáziumot 1789-ben hatosztályú intézménnyé fejlesztette a püspökség. A reformkor jeles tanárai Csődy Pál, Kultsár István, Tzinke Ferenc végezték itt oktató-ne ve lő munkájukat. 1 793-ben megkezdte működését a bölcseleti líceum is, annak ellenére, hogy az épület csak 1796-ban készült el teljesen. A kor kulturális intézményei között jelentős feladatot végzett Siess Antal nyomdája, amelynek szintén Szily püspök adott helyet a szeminárium épületében. A székesegyház zenei életét a külföldről meghívott öt zenész és a megszervezett énekkar szolgálta. A ferencesek és a domonkosok templomában fellendült a barokk egyházi, vokális és a hangszeres zenekari élet. Schoenwisner Istvánnal megíratta a város első, tudományos alapossággal készült, monográfiáját. 1 789-ben pedig megkezdte legnagyobb alkotásának, a székesegyháznak alapozását. 6
