Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye megszervezése
Az egyházmegye szellemi és szervezeti kiépítését buzgó lelkipásztori tevékenység alapozta meg. Pedig ez nem csekély nehézségekbe ütközött akkor. Bár II. József felvilágosult törekvései korai halála miatt csak részben valósultak meg, a kornak jozefinista szemléletmódja hatott a papságra és a hívek gondolkodására is. Ezt ellensúlyozta Szily püspök a plébániákat felkereső látogatásaival, és igyekezett hatékonnyá tenni a lelkipásztori munkát. Két vizitációs körúttal járta be egyházmegyéjét. Először 1778—80 között, majd ennek tapasztalatait felhasználva 1 788-ban. E második alkalommal az előző felmérések alapján új plébániát is szervezett. Nagy nehézséget jelentett számára híveinek nyelvi megosztottsága. A magyar hívek lelki igényeit a nagyszombati Egyetemi Nyomdában készült magyar nyelvi hitbuzgalmi könyvek elégítették ki. A német anyanyelvűek osztrák nyelvterületről szerezhették be a számukra szükséges műveket. Az egyházmegye délnyugati részén lakó szláv lakosság viszont saját nemzetiségi irodalom nélkül maradt. Szily püspök ezért megbízta Küzmits Miklóst, hogy készítse el az „Ábécések, a Katekizmusok, a Vasárnapi és Ünnepi Szent evangéliumok, az imádságos könyvek" vend-szlovén nyelvű fordítását, amelyeket az egyházmegye saját költségén kiadott és ingyenesen osztott szét híveinek. A szlovén-vend nyelvű tehetséges gyermekek ingyenes oktatást kaptak a kőszegi Kelcz- Adelffy intézetben, hogy mint tanítók és lelkipásztorok nemzeti kultúrájuk és nyelvük művelői legyenek saját népük körében. 1799. január 2-án váratlanul meghalt a szombathelyi egyházmegye első püspöke, Szily János. A székesegyház belső díszítése és néhány fontos építkezés ugyan folytatódott, de az 1800-as évek első évtizedei súlyos megpróbáltatásokat hoztak Szombathely és Vas megye lakóira. Napóleon hadai elérték Dunántúlt, az ország hadszíntérré vált, és a nagy drágaság is súlyos gondokat okozott. A nehéz évek után a város tovább épült és a reformkorban szellemi élete is kivirágzott. A város líceumában kiváló matematikus, filológus és régész tanárok működtek. (Kresznerits Ferenc és Bitnitz Lajos). Az itt nevelkedett tanulók később a megye és a város szellemi, gazdasági életének fellendítői lettek. A hittudományi főiskola tanárai közül püspökök, egyetemi tanárok, akadémikusok kerültek ki. 7
