Szamos Rudolf et al. (szerk.): Szent Márton egyházmegyéje (Szombathely, 1991)
Az egyházmegye intézményei
való. Figyelemre méltó a keretet alkotó, íllúziókeltő falfestés. Mindkét oldalon a falsíkból plasztikusan kidomborodó, vörös márványt utánzó festett architektúra látható. Ez a szemet gyönyörködtető látszatarchitektúra még a mellékoltárok felett nyíló ablakok mélyedéseire is kiterjed, megtörve az egyeneseket egy-egy virágfüzérrel, csokorral, vagy lustálkodó angyalkával. Utoljára a legszebb mellékoltárt hagytam, amely a szentélyt a hajótól elválasztó sarokpillérek között, a szószékkel átél lenben áll. Ennek oltárképe a pillérek közé ékelt, keskeny, magasba törő, félkörívvel lezárt, kereteit freskó. Tárgya Krisztus megkeresztelkedése. Dorffmeister nagyot alkotott itt is, akárcsak az oltárképen. Az olasz barokk követelményeinek megfelelő mozgalmasság és szerkezeti felépítés szellemében fogant, melynek ismeretét és szeretetét mestereitől vette át. A templom a mennybe fölvett Szűz Anyának van szentelve, ezért a mennyezetfreskók is Mária életéből vett jeleneteket örökítenek meg. Kivételt csak a kórus mennyezete képez, ahonnan zenélő, virágot hintő angyalok mosolyognak ránk, a rokokó játékos szellemét idézve. A szobrászok is remekeltek a díszítőmunkában. A főoltár mellett a legjelentősebb alkotásuk a szószék. A fehér és arany váltakozása harmonizál a főoltárral és fokozza a dekoratív hatást. Alsó részét húsos virágkelyhekből formált rozetták és girlandok díszítik, oldalfalát füzérek osztják három mezőre, melyekbe képszerűen illeszkedik bele három aranyozott relief, Jézus csodáit és a hegyi beszédet ábrázolva. FJangvetőjén gomolygó összevisszaságban kis puttók helyezkednek el, kezükben tartva a szenvedés szimbólumait. A finom ízlés mindenre kiterjedő gondossága nyilvánult meg a padokon is. A falusi templomokban többnyire durva deszkalócák helyett kecses vonalvezetésű, barokkos profilú tölgyfapadokat az utolsó pillanatban mentették meg az enyészettől. A fa díszítőmunkák, így a padok készítői is ismeretlenek. 124
