Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Mellékletek

SZÁJBELY GYULA (?, 1848. — ?, ?.): országgyűlési képviselő. Jogi tanulmányokat folytat, majd 1878-ban a szabadelvű párt színeiben a kőszegi választókerület képviselőjévé választják. Széli Kálmánnal együtt elhagyja a pártot, majd 1887-ben visszatér és megnyeri a felsőőri mandátumot. Sokat tesz a szombathely-kőszegi és a szombathely-pinkafői vasút létrehozásáért. SZAKÁLY VINCE CELESZTIN OFM (Ólad, 1920 - ?, ?.): a mariánus rendtartományhoz tartozó ferences szerzetes. 1941-ben tesz örökfogadalmat, 1944-ben szentelik pappá. 1945-től prefektus Esztergomban, 1948-ban Nagyatádra kerül hitszónoknak és hitoktatónak.

SZAKMÁRY JÓZSEF (Bakonyszombathely, 1905- — ?, 1945-): a bencés gimnázium tornatanára, 1944-ben a nyilasok támogatója.

SZAKOS GYULA, dr. (Sótony, 1916. — Székesfehérvár, 1992.): székesfehérvári megyéspüspök, teológiai tanár. A teológiát Bécsben végzi a Pázmáneum növendékeként, ahol 1939-ben szentelik pappá. 1939 1940-ig Kőszegen segédlelkész. 1940-1944-ig püspöki szertartó, 1944-1948-ig püspöki titkár, közben egyházmegyei tanfelügyelő is. 1948-1951-ig püspöki irodaigazgató. 1951- ben Zalaerdődre kerül plébánosnak. 1974-től Sárvár plébánosa. 1979-ben székesfehérvári segédpüspökké nevezik ki, majd 1982-ben lesz az egyházmegye püspöke. 1991-ben vonul nyugdíjba.

SZAKOS NÁNDOR (Kőszeg, 1919- — ?, ?•): magántisztviselő, virágkereskedő, sekrestyéssegéd.

SZALASI FERENC (Kassa, 1897. — Budapest, 1946.): katonatiszt, szélsőjobboldali politikus, a hungarista és a nyilaskeresztes párt alapítója. Tanulmányai egy részét a kőszegi katonai alreáliskolában végezi. 1944 októberétől Magyarország nemzetvezetője. 1944 végéig felhatalmazásával az ún. halálmenetekben 50 ezer zsidót deportálnak a Német Birodalomba. Közel 8 ezer zsidót gyilkolnak meg Budapesten és több ezren halnak éhen munkaszolgálatosként. A Szálasi-éra zsidó áldozatainak száma a korabeli fennhatósági területen eléri a 97 ezret. 1946-ban népbírósági tárgyalás keretében háborús bűnösként halálra ítélik és kivégzik.

SZÁNTÓ (CZVITKOVICS) ISTVÁN HUBERT OPraem, dr. (Káptalanvis, 1925. — Orange, 2010.): premontrei szerzetes. 1947-ben tesz örökfogadalmat, 1948-ban szentelik pappá. 1948-ban Ausztriába emigrál, majd 1954-ben Innsbruckban filozófiából doktorál. 1961-ben részt vesz az amerikai orange-i noviciátus alapításában. Első igazgatója a Szent Mihály Előkészítő iskolának. 1984-ben apátsági rangra emelik közösségüket és így az orange-i Szent Mihály apátság kanonokja lesz.

SZARVAS MIKLÓS SJ (Sükösd, 1890. — Budapest, 1965.): jezsuita szerze593