Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Mellékletek

tes, misszionárius, a kínai magyar misszió vezetője. 1920-ban szentelik pappá, majd 1922-1948-ig Kínában szolgál. 1925-ben teszi le a negyedik fogadalmat. 1936-ban XI. Piusz pápa az előző évben önállósult tamingi misszió apostoli prefektusává nevezi ki. 1948-ban hazatér Magyarországra, majd 1950-ben Homokra hurcolják. 1952-ben a pannonhalmi szociális otthonba költözik. SZATMÁRI JÓZSEF (Szombathely, 1920. — Ikervár, 1993-): szombathelyi egyházmegyés pap, plébános. 1943-ban szentelik pappá. 1943T945-ig a kalocsai egyházmegyében és Kemeneshőgyészen szolgál. 1946-1950-ig segédlelkész és hitoktató Kőszegen. 1950-1963-ig plébános helyettes Káldon, majd I963T965-ig lelkész Kálócfán. 1965-től plébános Ikerváron.

SZÉCHENYI MIKLÓS (Sopron, 1868. — Budapest, 1923-): győri megyéspüspök. 1890-ben szentelik pappá. 1892-ben jáki apáttá nevezik ki és Vaszary Kolos hercegprímás szertartója, majd titkára. 1898-1901-ig a bécsi Pázmaneum rektora. 1901-ben győri püspökké nevezik ki, majd 1911-ben Nagyváradra helyezi X. Pius pápa. A trianoni békeszerződés után is Nagyváradon marad. 1923-ban Budapestre utazik gyógykezelésre, és itt éri a halál. SZÉCHY MARIA (Balogvár, 1610. — Kőszeg, 1679-): magyar nemes aszszony, murányi Vénuszként válik ismertté. Murány várát a Habsburg-párti Wesselényi Ferencnek játssza át, aki harmadik férje lesz. Wesselényi 1667-es halála után száműzetésben él.

SZEDLÁK ISTVÁJM, dr. (Selmecbánya, 1895- — Kőszeg, ?.): nyugalmazott városi főjegyző. Kárpátaljáról kerül Kőszegre. 1945-ben orosz tolmácsként segíti a polgármestert.

SZÉKELY IMRE (?, 1897. — Budapest, 1951.): Székely László unokatestvére. SZÉKELY IMRE KÁLMÁN, dr. (Budapest, 1893- - Budapest, 1980.): Székely László bátyja. A budapesti piaristáknál érettségizik, majd jogi diplomát szerez. 1934-ben veszi feleségül Szakái Annát (1910-1995) és három gyermekük születik: Ádám (1935), Balázs (1937), Orsolya (1940). Az egyetem után a jó nevű Natzer ügyvédi irodában helyezkedik el, ahol az ügyvédi vizsgák letétele után társulhat a céghez. Társa később öngyilkos lesz a zsidótörvények miatt, és ő viszi tovább egyedül a közös ügyvédi irodát. A jezsuiták Korda Kiadójának jogi képviselője. A világháborű idején berendelik szolgálatra a hadbírósághoz. Szálasi hatalomra kerülése után felettese, jó barátja elbocsátja, hogy ne kelljen esküt tennie az új kormányra. A háború után ügyvédként dolgozik, majd 1946-ban belép a Demokrata Néppártba. 1947-ben a párt nagy-budapesti listáján bejut a parlamentbe. A Demokrata Néppárt 1949-es feloszlása után párton kívüli képviselő. Az országgyűlés feloszlatása után visszavonul a politikától. Az 1950-es évek elejére magánügyvédi tevé594