Hoósné Péterffy Alexandra et al. (szerk.): Kőszegi krónika 1938-1952. Székely László apátplébános feljegyzései (Gencsapáti, 2015)

Pál Ferenc: Székely László krónikája elé

az 1906-ban alapított Kőszegi Hitelszövetkezet, valamint az 1927-ben létre­hozott Energia Rt. Egyedül az Emericanum könyvkereskedés volt az, amely szolid nyereség mellett hosszútávon működőképes és pasztorális szempont­ból hasznos maradt. Kőszeg vegyesvallású város létére erős katolikus „bástyákkal” rendelkezett, főként az oktatás területén. Az alapfokú oktatási intézmények közül a kato­likus felekezeté volt a plébánia által fenntartott fiú elemi iskola, a kőszegfalvi elemi iskola, valamint a domonkos nővérek leány elemi iskolája is. A Szombathelyi egyházmegye működtette a 18. században létesült Kelcz- Adelfiy Intézetet. Korszakunkban ez már nem árvaházként, hanem fiú in­­ternátusként működött, mivel a növendékek ingyenes ellátásához szükséges tőkék az I. világháborút követő években devalválódtak, s így csak fizetős di­ákokat tudott fogadni. Az intézmény fenntartója, a szombathelyi püspökség a régi, 1785-ben emelt épület helyett 1929-ben egy új internátus építését ha­tározta el. Ezt 193O. november 5-én Mikes János szombathelyi püspök ál­dotta meg, a régi épületet pedig a tanítónőképző intézet vette használatba.6 7 A városban működött két férfi és hat női szerzetesrend, amelyek fontos fel­adatokat vállaltak, s láttak el Kőszegen. A bencések szolgáltak a Szent Jakab­­templomban, s ők oktattak a jó hírű katolikus főgimnáziumban is. A másik férfi rend tagja, a verbiták 1928-ban telepedtek le. Ekkor építették fel a rend­­tartomány noviciátusa számára a Szent Imre Missziósházat, ahol a nyári hó­napokban országos hírű lelkigyakorlatokat szerveztek. A nő szerzetesrendek közül talán a Kőszegen 1868-ban megtelepedő domon­kos nővéreknek volt a legnagyobb hatása a város hitéletére. A már említett leány elemi iskolán kívül 1874-től polgári tanítónőképző intézetet, illetve polgári leányiskolát is fenntartottak. A szervita nővérek az I. világháború alatt épült, később proletárok által lakott ún. barakk-telep területén folytat­tak szegénypasztorációt, s egy ideig óvodát, majd napközi otthont vezettek. A vincés, vagy más néven irgalmas nővérek az 1935-ben alapított városi kór­házban vállaltak munkát, míg a másik betegápoló rend, a szombathelyi ala­pítású annunciáta nővérek a Kelcz-Adelfly Internátusbán és a bencés rend­házban teljesítettek szolgálatot. A korda testvéreknek is nevezett Jézus Szíve Népleányok viszonylag kései, 1942-es letelepedésük után az addig plébáni­ai tulajdonban lévő Emericanum könyvkereskedést üzemeltették. 1943-ban 6 Söptei Imre: Kincs István kőszegi apátplébános pénzügyei, 1899-1938. In: Előadások Vas me­gye történetéről IV. Szerk. Mayer László, Tücsik György. Szombathely, 2004. 375-388. p. 7 Dr. Vecsey Lajos: A kőszegi rám. kát. Kelc^-Adelffy Arvaha^ története, 1741-1941. Szombat­hely, 1943. 126. p. 12

Next

/
Thumbnails
Contents